|
|
TÓCÓI
HARANGSZÓ
|
Pünkösd közeledtével, népünk és plébániánk lelki életének megújítására, gyakran híjuk ezzel a fohásszal az Éltető Lelket!
Események
templomunkban
Május első vasárnapján egy gyermek, Levente
részesült a keresztség szentségében, volt egy esküvő is: Bessenyei Ágota
és Bíró Zoltán szolgáltatták ki egymásnak a házasság szentségét. Az
elmúlt hónap folyamán két testvérünket, Dr. Csató Margitot és Csontos
Lászlót temettük.
Májusban, Mária hónapjában az esti szentmisék előtt ?
6-tól, a vasárnapi szentmise előtt ? 9-től a Lorettói litániát imádkozzuk.
Családinap
Idei családi napunkat jún. 13-án, szombaton
rendezzük meg.A részletes program a hirdető táblán olvasható. Délelőtt 10-kor
kezdünk és az esti, egyben évzáró ifjúsági misével zárul a program.
Jöjjünk
minél többen, hívjuk ismerőseinket is! (Nem csak kisgyerekeseket, az
egyedülállókat és az idősebbeket is szeretettel várjuk.)
Önt zavarja-e a kisgyermekek jelenléte, hangoskodása, mozgolódása a szentmisék alatt?
Zavarja-e az erdő nyugalmát a madárcsicsergés?
Mivel első – ambivalens - benyomásom a Szent Család
Templommal kapcsolatban ehhez kötődik, azonnal tollat ragadtam, hogy megírjam
gondolataimat. Első alkalommal vettem részt szentmisén a templomban. Újdonság
volt a számomra, mennyi gyermek van jelen. Melegség, remény töltött el. Arra
gondoltam, mégsem olyan romlott a világ. Ahol kisgyermekként megtapasztalja az
ember a Jézus által ránk hagyott békességet, szeretetet, ott nem lehet nagy
baj. Azután, hazafelé sétálva, idősebbek után baktattam. Én a prédikáció
szavait értelmeztem, Ők arról beszéltek felháborodva, hogy egyes szülők
megnevelhetnék gyermekeiket, mert a hangzavarban alig lehetett érteni a pap
szavait. Békés ember vagyok, nem szóltam közbe, csak gondoltam, hogy van, aki a
legnagyobb csendben sem hallotta volna Isten igéit. Mert Isten házában, az Ő
napján a gyermekek jelenléte egy boldogabb, nyugodt élet biztosítéka. Ha lelki
békét keresünk, gyakran teszünk egy kellemes erdei sétát. Engem legalábbis
megnyugtat. Az erdőben a madárcsicsergés a csendhez, nyugalomhoz hozzátartozik.
Zavaró, csak a fűrészgépek zaja lenne.
Magam is úgy vélem, beszéljünk róla! Örüljünk a
gyermekeknek, akik egyre nagyobb számban jönnek el közénk, találkozni Urunkkal,
Istenünkkel! Á.
J.
A téma ugyanez marad a következő számban is, várjuk
mások gondolatait is!
A tavasz első felében értesültem arról a lehetőségről,
hogy ebben az évben, immár 31. alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Kolping
egyesület az Európai Uniós Diákkonferenciát Strasbourgban. Jelentkeztem én is
az útra, a debreceni Kolping Családon keresztül, majd egy budapesti fiúval
ketten vágtunk neki.
2009. április 26-án, vasárnap reggel kilenc órakor, a
13 órás vasút út után, fáradtan és kimerülten, hagytuk el a modern kori Orient
Express kocsiját, majd azonnal a szállóba indultunk. A vacsora után, Anton
Salesny nemzetközi Kolping elnök üdvözölte az Európa mindenféle részéről
érkezett 66 résztvevőt. Másnap az Európai Emberi Jogi Bíróság épületében
voltunk és sok előadást hallgattunk kialakulásával kapcsolatban, természetesen
németül. Második napunkon a Robert Schumann Alapítvány jóvoltából Párizst
ismerhettük meg. A francia szuper expresszel, a TGV-vel a Párizs- Strasbourg út
(kb. 450 km) csupán 2 óra volt, el lehet képzelni, hogy milyen gyorsan is ment
a vonat (200-300 km/h). A francia fővárosban megnéztük a volt királyi palotát,
az Eiffel- tornyot, a szenátus épületét, a párizsi Panteont, a Champs Élyseést,
Franciaország talán legszebb sugárútját, ahol lehet olyan áron ruhákat kapni,
amiből már egy jó minőségű autót is vásárolhatnánk. Másnap az Európa Tanácsba
mentünk, ahol izgalmas programok vártak ránk, még egy ülésre is bemehettünk, és
használhattuk is a fordítógépet. Mikor ott voltunk, éppen a spanyol
miniszterelnök szólalt fel. Egy premontrei atya pedig, nekünk tartott előadást
az Európai Unió és az envagelizáció címmel. A következő nap estéjén pedig
búcsút vettünk Strasbourgtól és ismét nekivágtunk a hosszú vonatútnak.
Ez alatt a pár nap alatt nem csak, hogy belátást
nyertünk az Unió életébe, hanem a francia kultúrát is megismerhettük: a
zöldségek, gyümölcsök, halak, csigák, kagylók konyháját és a francia embereket,
valamint számos új barátságra is szert tettünk. Németh
Isti
Miért szeret ebbe a templomba járni?
A hétköznapi szentmisére járók arcról legalább
már biztosan jól ismerik ezt a mosolygós, fiatal lányt, Dr. F. Evelint.
Tudjunk meg róla most kicsit többet!
"Debrecenben születtem, szüleim és az anyai ági
nagyszüleim (akik sajnos már nem élnek) jóvoltából ismerhettem meg a katolikus
vallást. Polgáron jártam óvodába, általános iskolába, majd tanulmányaimat a
debreceni Tóth Árpád Gimnázium humán tagozatán folytattam (a nagytiszteletű és
még nagyobb műveltségű, kedves Dr. Németh Béláné Margitka védőszárnyai alatt)
Aztán a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem jogi
doktorátust és lettem jogász végzettségű. A diplomám 2008. november 28-án
szereztem meg, majd első megpályázott állásként sikerült elnyernem az Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Észak-alföldi Munkavédelmi
Felügyelőségénél jelenleg is betöltött jogászi állásom. Így Isten kegyelme
folytán ismét visszakerülhettem Debrecenbe, és külön örömmel tölt el, hogy
hivatásommal a várost szolgálhatom; segíthetem az embereket jogi ügyeikben és
nem utolsó sorban 80 éves Nagymamámmal tölthetem mindennapjaimat, akinek életét
igyekszem minél szebbé varázsolni és könnyebbé tenni (bevásárlás, közlekedés,
stb.).
Nagymama
ablakából láttam meg először a Szent Család templomot és napról napra érett
bennem a gondolat, hogy "debreceni életem" során is gyakoroljam a
vallásom. Eleinte voltak félelmeim, tartottam a már kialakult, egymást
bizonyára jól ismerő, összeszokott közösségtől, de már amikor az első
szentmisén részt vettem, nagyon-nagy szeretettel fogadtak a kedves hívek és
azóta is nagy öröm számomra a félig-meddig hozzájuk való tartozás, a velük való
találkozás. Azért félig-meddig, mivel hétvégente hazautazom Polgárra, ahol a
Polgári Nagyboldogasszony Egyházközség lelkes híve vagyok, Dr. Linczenbold
Levente plébános és Papp Péter káplán lelki táplálékaiból, prédikációiból
merítem az erőt a mindennapok történéseihez, családi életemhez, munkám minél
hatékonyabb végzéséhez, hogy legjobb tudásom szerint szolgálhassam Istent és
embertársaimat. Ehhez segítenek itt a Szent Család Plébániában szent
hivatásukat teljesítő atyák is, akik nem voltak ismeretlenek teljesen számomra,
hiszen Papp László atya hivatásának egyik állomáshelye volt lakhelyem, Polgár,
András atyát pedig egy bocskaikerti Mikulás ünnepségen ismerhettem meg, ahol a
polgári Ökumenikus Kórus tagjaként léptünk fel. Így nagy öröm volt számomra itt
viszontlátni őket.
Szeretnék
az itteni kis közösségnek (is) hasznos tagjává válni és amennyire a munkám
engedi minél gyakrabban együtt imádkozni a már megismert igazán kedves
hívekkel."
Máj. 24. (Urunk Mennybementele):
Nyugdíjasok
Máj. 31. (Pünkösd vasárnapja):
Ifjúság
Jún. 7. (Szentháromságvasárnapja):
Kókai család
Jún. 14. (Úrnapja): Gyarmati
család
Segesváron
született, 1892. február 29.-én.
Neves
erdélyi arisztokrata család sarja. Édesapja vármegyei főjegyző volt, majd később
főispán. Feleségül vette a nála tizenkét évvel fiatalabb gróf Pálffy Fidéliát.
A házasságukból született kilenc gyermek közül egy halva született, három
gyermekkorban halt meg. Vilmos a harmadik gyermekként látta meg a
napvilágot. A jezsuitáknál tanult Kalksburgban,
majd Kalocsán. Jeles érettségivel és kitűnő erkölcsi
bizonyítvánnyal jelentkezett a győri egyházmegyébe, ahol az Apor családdal
rokonságban lévő gróf Széchenyi Miklós püspök örömmel fogadta, és az innsbrucki
Egyetemre küldte tanulni. 1915-ben szentelték pappá.
1941.
február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án
ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe.
1945. április 2-án halt vértanúhalált. A
püspöksége pincéjébe menedéket kereső nőket védte a szovjet katonáktól, és az
egyik ittas katona lelőtte. A1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá
avatta. Petrik János
Ebben az évben – Szent Pál-év
lévén – minden számban egy Szent Pál idézetet olvashatunk.
"Gyöngeségünkben
segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen
imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető
sóhajtozásokkal." (Róm 8,26)
Érdekességek a Bibliából –
Emberek 1.
- a leghosszabb életkorú Matuzsálem volt: 969 évet élt
(Ter 5,27)
- az Ószövetség két olyan embert említ, aki nem halt
meg, hanem a mennybe ragadtatott: Énók (Ter 5,24) és Illés (2Kir 2,1)
- a legtöbb gyermeke Roboámnak volt: 28 fia és 60
lánya (2Krón 11,21)
- Dávid királynak 700 felesége és 300 ágyasa volt
(1Kir 11,3)
- Mi az, ami közlekedik, és egyúttal egyházi méltóság
is?
- Megyéspüspök.