Veni sancte spiritus!

Események templomunkban

Az elmúlt hónapban egy gyermek, Levente részesült a keresztség szentségében templomunkban, volt egy temetés is plébániánk területéről, Zahonyai Mihály testvérünket temettük. 

Szeptemberben az ikolakezdéssel együtt indul a hitoktatás is. Azok a felső tagozatosok, akiknek nem alkalmas az iskolai hittan időpontja, hétfőn fél 5-re jöjjenek plébániai hittanórára Az óvodás hittan keddenként  fél 5-kor kezdődik, a középiskolások és egyetemisták a szokásos időpontban, szerda este jöjjenek. 

Folytadnak közösségünk szokásos programjai: a Mária Légió minden hétfőn  fél 5-től tartja imaalkalmát. A kedd esti szentmise után hetente váltakozva felnőtt katekézisen illetve keresztény filmklubon vehetnek részt az érdeklődők. Szerda este, a szentmise után ünnepélyes vesperást, csütörtökön pedig a completóriumot imádkozzuk közösen. A Keresztény Édesanyák Szent Mónika közössége minden hónap 27-én gyűlik össze a szokásos imaalkalomra.

Szeptember 27-e Szentírás vasárnapja. A szentmisére hozza el mindenki a Bibliáját!

Október hónapban minden hétköznapi szentmise előtt  fél 6-tól rózsafüzért imádkozunk, minden nap meghallgathatjuk egy-egy titok elmélkedő bemutatását.

A Karitász csoport felhívása:

A Pósa utcai óvoda vezetője megkeresett bennünket az oda járó kisóvodások érdekében. Elmondta, hogy különösen hátrányos helyzetben élő gyermekek járnak intézetükbe. Ők fogadják be, pl. a menekült táborban élők gyerekeit, és a többi gyerek is nagyon-nagyon szegény körülmények között él, szinte semmijük sincs.

Ezért kérjük az óvodás korú gyerekek szüleit, valamint azokat, akiknek környezetében ilyen korú gyerekek vannak, hogy kinőtt és használható ruhát, tisztára mosva, juttassák el a sekrestyébe.

Nem egyszeri nagyobb adományra van szükségük, hanem folyamatos és mindig az adott évszaknak megfelelő adományokat kérnek. S mivel a szülőktől nem kérnek semmit, az óvodában is vannak hiányok, örömmel fogadnak játékokat, ceruzákat, írólapot stb. Testvéri szeretettel és köszönettel:a Karitász csoport

Beszéljük meg!

"Az imádság bensőséges kapcsolat Isten és ember között. Amikor imádkozunk, Istennel beszélgetünk, őt dicsőítjük, neki adunk hálát, tőle kérünk. Bármennyire is szeretném, hogy tökéletes legyen az imádságom, mindig van hiányérzetem, hiszen hogy milyen az imám, nagyban függ pl. a helytől, az alkalomtól, fáradságtól stb.

A napi imám alatt igyekszem magam körül csendet teremteni, félrehúzódom külön szobában, ahol csak Istenre figyelhetek. Reggel, amikor felébredek legelső imám a gyermekkoromban tanult ima a "Szívem első gondolata...", majd 1 Miatyánk, 1 Üdvözlégy, egy Hiszekegy. Este 1 Miatyánk, 1 Üdvözlégy és 1 Hiszekegy, és a "Kezed közé leteszem elmúlt napom Istenem" kezdetű ima. Természetesen nem mulasztom el az étkezések előtti és utáni imát sem.

Vannak imáim, melyeket minden nap elimádkozom, én "imaórának" nevezem. Az imaórámat általában a reggeli munka utáni időben, vagy 3 óra körül szoktam végezni. Imádkozom a gyermekeimért (Szt. Mónika K.), családunk élő és elhunyt tagjaiért, papjainkért, hazánkért, nemzetünkért, betegekért. A Rózsafüzér Társulat tagjaként imádkozom a soron következő tizedeket, naponta elimádkozom az Isteni Irgalmasság rózsafűzért. Háttér-imádkozója vagyok a Mária Légiónak.

Közösen csak alkalmanként imádkozunk, pl. esténként rózsafüzér kilencedet imádkozunk nemzetünkért, a Szállást keres a Szt. Család kilencedkor, ha elhozzuk a Szent Család szobrot otthonunkba, házszenteléskor, vagy a testvérekkel a közös együttlétkor is imádkozunk, énekelünk.

Naponta olvasok a Bibliából 1-1 részt, az olvasottakról elmélkedem. A Bibliában szó van arról, hogy szüntelenül kell imádkozni. Kezdetben nem értettem, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, mígnem évekkel ezelőtt kaptam egy könyvet, melynek címe: "A zarándok elbeszélései". Ebből világos választ kaptam a szüntelen imádkozás hogyanjára. Azóta is gyakran imádkozom a Jézus-imát, bárhol vagyok, buszon, utazás közben, ha éjjel nem tudok aludni stb. ("Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam"). Ha meghallok egy szirénázó mentőautót, elmondok egy rövid fohászt azért a betegért, akit a mentőautó szállít. Ha közelemben káromkodást hallok azt a röpimát mondom el: "Uram, bocsáss meg neki, nem tudja, mit cselekszik!"

Ha csak tehetem, reggel meghallgatom a rádióban a szentmisét, és minden este igyekszem elmenni a szentmisére. Kényelemből, fáradságra hivatkozva soha nem mulasztom el a szentmisét.

Lehet, hogy sokan soknak tartják ezt az imát, de a nap 24 órájából kb. 2 óra az az idő, amit imádságra fordítok - a szentmisével együtt. Sokan ennél is többet fordítanak, pl. TV-nézésre, Internetre, esetleg szomszédolásra. Befejezésképpen egy szerzetest idézek: "A gyakori imádság, bármilyen is az, nem marad gyümölcstelen, mivel kegyelmi erő van benne.". 

Továbbra is várjuk olvasóink személyes tapasztalatait a családi és egyéni imával kapcsolatban, akár elektronikus formában is, az almasine.kata@gmail.com e-mail címen! 

Az Egyházmegyei Levéltár kérése a Kedves Olvasókhoz

Városunkban, a Szent Anna Székesegyház tőszomszédságában immár 14 éve működik egyházmegyénk könyv- és levéltára. Ez a fiatal egyházi intézmény nemcsak iratokat, könyveket és folyóiratokat gyűjt, hanem úgynevezett kisnyomtatványokat is. Ezek a jól válogatott, egy vagy legfeljebb néhány lapos nyomdatermékek városunk, egyházmegyénk, sőt hazánk katolikus életének, keresztény kultúrájának sokszínű megörökítői.

Tisztelettel kérjük és bíztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy nélkülözhető példányaikkal (akár újak, akár régiek) ajándékozzák meg és gyarapítsák ma még szerény mennyiségű kisnyomtatvány-tárunkat.

A kisnyomtatványok olyan sokfélék, hogy valamennyi fajtájukat felsorolni szinte lehetetlen. De néhány példát - gondolatébresztőnek - szívesen megemlítünk:

Egyesületi alapszabályok - pápalátogatásra, keresztény témájú kiállításra, előadásra stb. szóló belépőjegyek - a cserkészéletben használatos, vagy egyházi előállítású élelmiszereken levő és egyéb címkék, matricák – missziós vagy elsőáldozási, bérmálási , szentelési, halotti stb. emléklapok/emlékképek - imalapok - templomot, egyházi intézményt, kegyhelyetstb. ábrázoló képeslapok(egyáltalán nem baj, ha kézírás is van rajtuk!)

Nem számítanak kisnyomtatványnak a fényképek, az újságkivágatok, a bélyegek, a számítógépes nyomtatványok és a fénymásolatok!

Kérjük, hogy akik segítségükkel megtisztelnek bennünket, gyűjteményünknek szánt aprónyomtatványaikat borítékban, vagy tasakban legyenek szívesek átadni templomunk gondnokának, Kind Imrének. (Kérésünk folyamatosan és bármikor teljesíthető. Határidő nincs!)

Kedves Olvasóink segítségét és fáradozásait előre is hálásan köszönik 

Egyházmegyei Levéltár és Könyvtár. 4024 Debrecen, Varga u. 2.

Tel.: 30/265-7016, e-mail: debrkonyvlev@vipmail.hu

Bemutatjuk a Lupkovics Családot

Lupkovics László, és felesége, Magdika a közelmúltban költöztek Miskolcról Debrecenbe fiuk után, aki már 24 éve itt lakik. Nyugdíjasok lévén most így be tudnak segíteni az unokák körüli teendőkbe. Borsod megyei származásúak mindketten, Magdika tiszaluci, László girincsi. Ő villanyszerelő, felesége a diósgyőri Nestlé gyárban dolgozott a raktárban 40 évig - nem volt könnyű nyugdíjasként új környezetbe kerülni, hátrahagyni a barátokat, rokonokat (mindketten nagycsaládból származnak, Lászlóék négyen, Magdikáék öten vannak, hál'Istennek még mindenki él). Persze gyakran hazajárnak, és közben itt is egyre több ismerősük, barátjuk van.

Fiuk, László egy mezőgazdasági gépeket forgalmazó Bt-nél dolgozik, felesége, Marianna pedig egy rövidárúboltban. A munka sok idejüket elviszi – sajnos gyakran hétvégén is, így sokat számít nekik a nagyszülők segítsége. Négy gyermekük van, a legnagyobb, Beáta jogász, jegyzőként dolgozik. Öccse, Gergő szintén doktor, de egész más területen: ő az orvosin végzett, tüdőgyógyász. Balázs két éve érettsgégizett a közgazgaságiban, jelenleg a T-Mobile ügyfélszolgálatán dolgozik. A legkisebb gyermek, Lilla másodikos az Adyban.

Magdika megszokta, hogy egész nap tevékenykedik, igyekszik hasznosan tölteni idejét, ezért is jelentkezett a Máltai Szeretetszolgálat debreceni csoportjába önkéntesnek. Heti kétszer jár, és bizony mindig elkél a dolgos kéz, nemrég például a felújítási munkák miatt, de ebédeltetni is szívesen megy.

Isten hozta őket közösségünkbe, kívánjuk, hogy mielőbb igazi otthonra és barátokra találjanak városunkban és közösségünkben!

A vasárnapi szentmiséken felolvasó családok:

Szept 27. (Évközi 26. vasárnap, Szentírás vasárnapja): Ifjúság

Okt. 4. (Évközi 27. vasárnap): Kókai család

Okt. 11. (Évközi 28. vasárnap): Vilicsku család

Szép gondolat 

"Mert ha egynek bűnbeesése következtében egy miatt uralomra jutott a halál, mennyivel inkább uralkodnak az egy Jézus Krisztus által az életben azok, akik a kegyelem és megigazulás bőséges ajándékát kapják. Amint tehát egynek vétke minden emberre kárhozatot hozott, ugyanúgy egynek üdvösséget szerző tette minden emberre kiárasztotta az életet adó megigazulást. Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból! Inkább mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak. Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is.."(Róm 5,17-18)

Gyermekeinknek- Tudtad? Gondoltad volna? 

Magyar népi hangszer a Bibliában?

"Dicsérjétek az Urat trombitaszóval, dicsérjétek citerával és hárfával!"- olvashatjuk a 150. zsoltárban. De hogy kerül egy magyar népi hangszer a többi közé?

Az ókorban ismert volt egy 8-12 húros hárfaszerű hangszer, aminek legrégebbi változatait Mezopotámiában 3500 évvel ezelőtt már ismerték. Különböző változatait használták a héberek és a görögök, aminek nevei így kerültek a bibliai iratokba. A bibliában összesen 29-szer előforduló kifejezést az első bibliafordítók, Károli Gáspár és munkatársai egy olyan szónak feleltették meg, ami a nép számára érthető, így lett belőle "citera".

Egy csepp derű- felnőttnek sem árt

A szemorvos köszönti páciensét: - Üdvözlöm Józsi bácsi, régen láttam!

- Régen én is…