|
TÓCÓI HARANGSZÓ A Szent Család Templomból 11. évfolyam 8. szám - az Úr 2010. évének augusztus
havában |
Sacramentum ordinis - egyházirend szentsége 8.
KRISZTUS AKARATA SZERINT TÖRTÉNT, HOGY IDŐVEL
ELKÜLÖNÜLT EGYMÁSTÓL A KLERIKUSOK ÉS LAIKUSOK STÁTUSA ÉS KIALAKULTAK A
SZOLGÁLATI FOKOZATOK, LÉTREJÖTT A ,,SACERDOTIUM MINISTERIALE''
a) Jézus a Tizenkettőt elkülönítette a többitől, és
rájuk bízta Egyházának vezetését. Felkészítette őket az ige szolgálatára,
keresztelő és bűnbocsátó hatalmat adott nekik (Mt 28,19-20; Jn 20,22-23), rájuk
bízta az eukarisztiát (Lk 22,19), és a keresztény élet törvényeinek
megállapítását (Mt 18,18), továbbá személyes megbízottaivá tette őket (Mt
10,40; Lk 10,16). Az apostolok Jézus életében az ő irányításával, feltámadása
után Szentlelke vezetésével ilyen megbízottakként jártak el a térítésben,
egyházközségek szervezésében és irányításában, sőt elvi jellegű döntésekben
(ApCsel 10,47; 15,28-29; Gal 2,9).
b) A Tizenkettő mellett az első időkben más vezetőkkel
is találkozunk. Ezek feladatait nem tudjuk pontosan meghatározni és egymástól
elkülöníteni. A Tizenkettőn kívüli ,,apostolok'',
,,elöljárók'' (proisztamenoi), ,,vezetők''
(hégumenoi), ,,felügyelők''(episzkopoi), továbbá a különféle karizmákkal
rendelkezők elnevezései sok esetben csak átmeneti jellegű megbízatásra utalnak;
a ,,preszbüterosz'' név pedig gyakran
nem vezetői megbízatást jelez, hanem olyan hívőkre vonatkozik, akik valami
miatt tekintélynek örvendettek. Időre volt szükség és bizonyos tapasztalatokra,
amíg a szolgálat hivatalos formái kialakultak, a tisztviselők feladatkörei
tisztázódtak és a kléruson belüli rangfokozatok elrendeződtek. Mindez a
Szentlélek irányításával ment végbe (vö. Jn 14,26; 16,12-14).
c) Már az első században minden rész-egyházban fontos
szerepet tölt be egy legfőbb irányító, akit később püspöknek neveznek, aki a
maga személyében jele és őre a papi tevékenység alapvető feltételének: a hit,
az istentisztelet és a fegyelem egységének. Ilyen Krétában Titusz, Efezusban
Timóteus, Rómában Kelemen, Antióchiában Ignác. Hatáskörük olyanféle volt, hogy
abból a későbbi monarchikus püspöki jogkör természetszerűleg kialakulhatott.
Egyes helyeken ez korábban megtörtént. Timóteus pl. Szent Pál irányításával
kormányzott, de Pál halála után saját kezébe került a vezetés. Ez az ún.
antióchiai forma. Ezzel szemben a palesztinai forma a zsinagóga mintájára
alapított kollégiális vezetés volt, amelyből jóval később tértek át a
monarchikus vezetésre. Fokozatos dogmafejlődés tapasztalható a pápai primátus
kialakulásában is, A diakonusok már Szent Pál idejében a püspök segítőtársai
(Fil 1,1;vö. 1Tim 3,9-11). Az áldozópapi rendfokozat kialakulását a 2. sz.
elejétől kísérhetjük figyelemmel. Az történhetett, hogy egyes püspökök, akiknek
lelki hatalma nagyobb földrajzi területet ölelt fel, hatáskörük nagy részét
megosztották a mai áldozópapoknak megfelelő preszbiterekkel, és csak ezeket a
felhatalmazásokat közölték velük. Az episzkoposz, preszbüterosz, diakonosz
szakkifejezések mai értelemben először Antióchiai Szent Ignácnál fordulnak elő.
Ugyanezzel a hármassággal és ezeknek a hivataloknak a laikusoktól való
elhatárolásával azonban már Római Szent Kelemen első levelében találkozunk (ad
Cor 40,5), csak ő más elnevezéseket használ (a püspököt ui. főpapnak, a
diakonust pedig levitának nevezi).
Ignatius így ír: ,,Mindnyájan hasonlóképpen tiszteljék
a diakonusokat, mint Jézus Krisztust, a püspököt pedig mint az Atya
képviselőjét, az áldozópapokat viszont mint Isten szenátusát és az apostolok
tanácsát'' (Trall 3,1). ,,Buzdítalak benneteket, törekedjetek mindent Isten
szellemében egyetértéssel intézni, miközben a püspök Isten helyett, az
áldozópapok az apostoli tanács helyett járnak az élen, az én kedves diakonusaim
pedig Jézus Krisztus szeretetszolgálatával vannak megbízva'' (Magn 6,1; vö. Sm
8, Phi14) Papp László
Események templomunkban
Ebben a hónapban egy gyermek, Anna Sára kapta meg a keresztség szentségét templomunkban, plébániánkhoz
tartozó temetés most nem volt. Volt viszont két esküvő: Kissevics-Horváth Márton és Takács
Orsolya, illetve Varga Szabolcs és Tóth Nikolett esküdtek örök hűséget
egymásnak.
Lassan véget ér a nyár... Augusztus utolsó vasárnapján
ifjúsági Veni Sancte szentmise
keretében kérjük a Szentlélek segítségét az új tanévre.
Hittantábor Hajdúsámsonban
Nagy sikerrel zajlott
a gyermekek hittanos tábora Hajdúsámsonban július elején. A kereken 30
általános iskolás diák ellátásáról és programjáról a főszervezőkön, Kissné
Klári nénin, a Vasas házaspáron és Hegedűs Györgyin kívül három főiskolai
hallgató gondoskodott, illetve voltak alkalmi segítőik is.
A tábor témája a "Hivatás - küldetés" volt. A
délelőttök témafeldolgozással teltek, az alsósokkal Klári néni foglalkozott, a
felsősöknek pedig Péter testvér (aki domonkos szerzetes a Szent László
templomban), illetve Varga Loránd sámsonkerti kispap tartotta a foglalkozásokat.
Délutánonként pedig a játéké volt a fő szerep: volt ének, foci, számháború,
vetélkedő, pingpong bajnokság, társas, kártyajáték... Az étkezésekről Vasasné
Andi és Györgyi gondoskodtak, minden nap vasárnapi ebédet varázsolva a
társaságnak. Az időjárás szerencsére végig kegyes volt a sátorozókhoz.
A gyermekek nevében is köszönjük a szervezők munkáját!
Ifi hittantábor – 2010. július
12-17.
Mint már említettük, a jótékonysági hangversenyből
befolyt összeg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megvalósítsuk az idei
hittantáborunkat Pécsett, a hirdi plébánián.
Nagy szeretettel fogadtak minket a pécsi hívek július
12-én, sőt, vendégszeretetüket egész héten megélhettük. A keddi nap játékkal és
városnézéssel telt el. Szerdán a pálosoknál voltunk lelkigyakorlaton, melyet
gyónási lehetőséggel kötöttünk egybe és szentmisével zártunk. A lelkigyakorlat
vezérfonala a hivatástudat elmélyítése, kulcsmondata pedig a következő volt:
Isten csak a mozgó járművet tudja irányítani! Csütörtök délelőtt útnak indultunk
azzal a céllal, hogy meghallgassuk, zeng-e a Zengő?! Imádkozva kapaszkodtunk
fel a hegytetőre s visszafelé járt utat járatlanért elhagyván reménykedtünk,
hogy valahogy megtaláljuk a Püspökszentlászlón „letett” járműveinket. Pécsváradnál
értünk ki az erdőből, de addigra már mindenki tudta az Akatisztosz-t két
szólamban! Bátor sofőrjeink stoppolni (nem zoknit, autót) indultak, a többiek
busszal mentek vissza Hird-re. Igazi kalandtúra vált kirándulásunkból!
A hittantábor lelki csúcspontját egyértelműen a
magyarszéki kármelita kolostorban eltöltött néhány óra jelentette. A Laudes
imádkozása után Petra nővér mesélt nekünk életútjáról, mely nagyon megható és
tanulságos volt, majd a Laci atya által főcelebrált szentmise keretében
felvettük a Skapuláré-t. Katartikus lelki élmény volt! Istennek legyen hála! D. Emese
Bemutatkozik új káplánunk: Törös
Ádám atya
1985. március 2.-án születtem Vásárosnaményban. Három éves koromig szüleimmel laktam a Bereg megyei Tarpán, majd 1988. nyarán költöztünk Nyírpazonyba, Nyíregyháza mellé. Általános iskolai tanulmányaimat a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Iskolában végeztem, majd középiskolás éveimet a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumban töltöttem. 2003. tavaszán érettségiztem, és érettségi után kértem felvételemet a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kispapjai közé. Az első szemináriumi évet a váci Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézetben töltöttem, és az előkészítő év után az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe kerültem. 2008 augusztusától az Amerikai Egyesült Államokba, a Mount Angel szemináriumba küldtek tanulmányaim folytatására, majd onnan hazatérve Bosák Nándor Püspök atya 2010. június 26.-án pappá szentelt a Szent Anna székesegyházban. Első helyezésemet a Szent Család plébániára kaptam, mint káplán és egyben a Szent József Gimnázium iskolalelkésze és hittanára lettem. Elsős gimnazistaként tértem meg egy lelkigyakorlaton, és ott fogalmazódott meg bennem a papi hivatás gondolata. Papként azt az örömet szeretném megosztani az emberekkel, amit én éreztem azon a lelkigyakorlaton, amikor megtértem, és rádöbbentem arra, hogy a jó Isten itt van mellettem, aki szeret, és akinek tervei vannak velem. Papi jelmondatomat a János evangéliumából vettem: „Én vagyok az Út, az Igazság és az élet.” (Jn 14,6)
A vasárnapi szentmiséken felolvasó családok:
Augusztus 15. (Nagyboldogasszony):
Asztalos család
Augusztus 22. (Évk. 21. vasárnap):
Sebők család
Augusztus 29. (Évk. 22. vasárnap, Veni
Sancte): Hitoktatók
Szeptember 5. (Évk. 23. vasárnap):
Mátyásföldi család
Szeptember 12. (Évk. 24. vasárnap):
Akolitusok
Egy a hónap szentjei közül: Assisi
Szent Klára
Abban a korban élt, amikor összetűzések kezdődtek a
nemesség és a polgárok között és háború tört ki Assisi és Perugia között
(1202). Különös, hogy ezekben az összetűzésekben küzdött egy ifjú, aki később
olyan meghatározó szerepet játszott Klára életében: a gazdag posztókereskedő,
Pietro Bernardone fia, Ferenc. Klárának egész lénye megnyerően bájos volt,
jóságot és kedvességet sugárzott. Házasságra szánták. Sokat hallott Ferencről
aki a szegénység útját választotta. 1210-ben Klára meghallotta Ferencet, amint
a dóm mellett prédikált: a világ elhagyására buzdított. Mindezekből egyértelműen
következett, hogy Klárának el kell szakadnia a gazdagságtól. 1211. március
18-án, Virágvasárnap ünnepi öltözékben ment a székesegyházba misére. A püspök
egy megszentelt pálmaágat Klára kezébe adott, jelezvén ezzel, hogy a maga
részéről hozzájárul kolostorba vonulásához. Szent Ferenc kezéből magára öltötte
a bűnbánók szürke ruháját, fátylát, és derekára kötötte a bűnbánat kötelét. A
rokonok teljesen elképedtek, de amikor meglátták lenyírt fejét, ebből
megtudhatták, hogy Klára visszavonhatatlanul Istennek szentelte magát.
Ferenc úgy határozott, hogy véglegesen az Assisi
melletti San Damiano-kápolna mellett telepíti le a női rendet. Klára haláláig a
kolostor lelki anyja volt. Sokan határozták el, hogy csatlakoznak hozzá.
Nemcsak a legkisebb húga, Beatrice, hanem édesanyja, Hortulana asszony is,
amikor megözvegyült, felvételét kérte a kolostorba. A San Damianóban a
nővéreknek a szegénység nem valami ábrándos kényelem, hanem kegyetlen valóság
volt. A rend jóváhagyása IV. Ince pápához fűződik, melyet 1253. augusztus 9-én,
Klára csak a halála napján vehetett kézhez. Életének ez volt a legnagyobb
öröme. Amikor 1253. augusztus 12-én eltemették, e bulla egy példányát a kezébe
tették, és úgy helyezték sírba. Petrik János
Szép
gondolat
Ha a
tökéletesedés útját lépcsősnek képzeljük el, az egyik lépcsőre (az alsó lépcsőnél
már feljebb), ez van írva: "Nem mondok rosszat senkiről." A következő
lépcsőre: "Nem is gondolok." Gárdonyi
Géza
Gyermekeinknek- Bibliai
találós kérdés