2. évfolyam 10. szám - az Úr 2001. évének október havában.

Vértanúink áldozatának értelme.

Október nemzeti gyászhónapunk. Nemcsak az aradi vértanúk évfordulójára való emlékezés juttatja ezt évről évre eszünkbe, hanem az 1956-os eseményekre való emlékezés is. Jóllehet, a legtragikusabb fordulat csak november 3-án következett be, oly rövid ideig tartott annak idején a reménykedés, olyan sokáigkilátástalannak látszott, hogy az akkor történtekről mást is lehet mondani, mint a hivatalos "kinyilatkoztatást", hogy az emberek, majdnem olyan fájdalmasan emlékeznekma is ötvenhatra, mintegy évszázaddal korábban az aradi vértanúkra emlékezhettek. Mert mindkét ünnepünk először spontán módon, az egyszerű emberek akaratából lett nemzeti ünnep, "hivatalosan" csak később nyilvánították azzá. Ma már látjuk, hogy nem volt hiábavaló egyik áldozat sem, csak el kellett telni valamennyi időnek, hogy áldozatuk gyümölcseit felismerjük. Vajon hogyan fordítja az emberiség javára Isten, a manapság tragikusan elhunyt áldozatok halálát?... Vallási ellentéteket emlegetnek, miközben piacra dobják felhalmozódott fegyvereiket, drasztikus és rafinált, halált-keltő eszközeiket...

Szép gondolat

Minden vallás arra tanít, hogy Isten a szegények barátja... Isten az egyetlen tekintély, akit a szegény tegezhet. Egy irodai elöljárót már magázni kell és illik így szólítani: "nagyságos uram". Istennek nincsen rangja.(Márai Sándor)

Miért szeret ebbe a templomba járni?

A "legfőbb kántorsegédet", Almási Gábort ismerik templomunk idősebbjei és fiatalabbjai. (Ha valaki elvétené magában, hogy a hét melyik napjánál tartunk, az ő arcáról - mármint a borosta hosszáról - bízvást leolvashatja: vasárnaponként olyan szépen borotvált, hogy még Asztalos Attila is meg szokta dicsérni...) Időnként néhány sorral föntebb olvashatjuk nevét az indító cikk alatt, azt azonban kevesen tudják róla, hogy a Zászlónk c. ifjúsági lapba verseket is ír, miközben tehetséges, informatikus hallgató. (Lám, hogy megfér a kétféle érdeklődés egy személyben...) "A Biblia az első olvasmányaim egyike volt, így - bár családom nem vallásos - szinte Názáretben nőttem fel. Ahogy kissé benőtt a fejem lágya, több egyház iránt mutattam érdeklődést. A Szent Család templomot és vele a katolikus hitet tulajdonképpen nem is én választottam, hanem ő választott engem, itt ugyanis az első perctől befogadtak. Olyan emberekkel találkoztam itt, amilyeneket képzeletemben a KERESZTÉNY címszónértek."

A Harangszó elérhető honlapunkon is: http://www.extra.hu/szentcsaladplebania

Események templomunkban

E hónapban két megkeresztelt gyermekkel: István és Szilveszter gyarapodott közösségünk. 

Szeptember 22-én nászmise keretében házasságot kötött templomunkban: Belső Péter és Szabó Ágnes.

Szeptember 25-e szép ünnepe volt a Szent Mónika közösségnek. Vendégük volt Róna Gábor atya, (a Mónika Közösség magyarországi meghonosítója) a szentmise után egy meghitt szeretetvendégség keretébenkötetlenül beszélgethettek vele az édesanyák. Gyermekeik pedig szívet-lelket gyönyörködtető kis műsorral, mintegy "szeretetcsokorral" tették emlékezetessé az estét.

Szeptember utolsó vasárnapján elballagott két kedves ministránsunk: Berki Belián és Kálmán Dániel. Köszönjükeddigi szolgálatukat: sokszor itt voltak a hétköznapi szentmiséken is, s bízunk benne,továbbra is oly közel maradnak Jézushoz, mintha az oltár mellett állnának. Egyúttal reméljük, hogy lesz a fiúk között, aki hasonló buzgalommal áll a helyükre.

Október 8-án ünnepeltük Magyarok Nagyasszonyát. A hagyománynak megfelelően e hónapban minden este fél 6-tól rózsafűzért imádkozunk templomunkban.

Karitatív csoportunk adományosztása és gyűjtése ezután minden hónap első szombatján lesz a közösségi házban.

Felhívás! Kérjük azokat a házaspárokat, akiknek ebben az évben kerek (5, 10... 60) éves házassági évfordulójuk volt (vagy lesz), jelentkezzenek gondnokunknál: Kind Imrénél, hogy közösen ismegünnepelhessük őket november 18-án!

Betöltvén újságunk az első évét, kialakult az arculata. Tisztelettel kérem azokat, akik a további szerkesztésben (az eddigiek mellett) szívesen segítenének, szóljanak bátran. Amíg van bemutatandó személy, közösség és család, a profilon nem szívesen változtatnánk, hiszen egyik fő célunk, hogy az e templomba járók megismerjék egymást (a szerkesztő).

Novemberben mélyítsük kapcsolatunkat a szentek közösségével és imádkozzunk a szenvedő lelkekért!

Közösségeink:A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége

Az első Szent Mónika Közösséget 1982-ben, Madridban alakították olyan édesanyák, akik - Szent Ágoston édesanyja példájára - fontosnak tartották a gyermekeik hitétért való imádkozást. Példájuk gyorsan elterjedt egyre többországban, s Róna Gábor jezsuita atya által hozzánk is eljutott a híre. Az első magyar közösség 1992-ben alakult Kalocsánaz egyház hivatalos jóváhagyásával s számuk egyre nő. Nálunk 1999. febr. 27.-én imádkoztak először együtt a „Mónikás” édesanyák. Az évek során egyretöbben csatlakoznak hozzánk. (Két, eddig hozzánk tartozó anyuka apostolkodása révén két új csoport bontogatja szárnyait: Berkiné Ilike az új lakóhelyéhez tartozó Jézus Szíve templomban, Siposné Enikő pedig Józsán gyűjti maga köré imára az anyukákat.) Az alapító kalocsai Közösség, és Róna Gábor atya a „kapocs”, hisz ide futnak be az ország minden részéről (és külföldről is) a közösségek levelei, beszámolói. Évente vannak országos találkozók, ahová mi is igyekszünk eljutni. (Legutóbb augusztusban Budapesten volt kb. 700 anyuka részvételével. Közösségünkből 15- en voltunk, hiszem, hogy mindnyájan sok kegyelemben részesültünk, amiből – reméljük - jutott általunk az itthon maradottaknak is).

Azt nagyon fájlaljuk, hogy nincsenek közöttünk fiatal, kicsi gyereket nevelő édesanyák. A gyerekeket nekünk édesanyáknak kell Istenhez elvezetnünk, nekünk kell a szeretet gyakorlására tanítanunk, nekünk kell bátorítanunk, ha csüggednek, mellettük állni örömben, bajban, és közben mindig imádkozni értük, soha bele nem fáradva. A testi szükségleteik kielégítése mellett ez a legfontosabb feladatunk. Szeretném, ha nem csak nevünkben lennénk közösség, hanem igazi szeretetkapcsolat alakulna ki közöttünk, ahol mindenki bátran, bizalommal beszélhet egymásnak örömeiről, problémáiról. Gyermekeinkért naponta imádkozunk otthonainkban, együtt pedig minden hónap 27.-én (Szt. Mónika égi születésének napján) templomunk hittantermében du. 16³⁰-tól.

Várunk titeket fiatal - és kevésbé fiatal - anyukák, imádkozzunk együtt!

Báránkó Andrásné

Bemutatunk egy családot: A Járosi család 

A templomunk előd-közösségének egyik legrégebbi családja a János bácsié: 1967-től jártak a Kadosa utcai, majd a Szoboszlai úti kápolnába. Ebben az évben költöztek ugyanis Debrecenbe. János bácsi tulajdonképpen görög katolikus, de gyerekkorában a tanyán vasárnaponként váltakozva voltak görög és római misék, így mindkettőt megtanulta, de a rómait jobban megszerette. Tűzoltókészülék-ellenőrként dolgozott, s akkori feleségével gyerekeiket, Ferencet és Ilonát is magukkal vitték a szentmisékre.A mi Nóránk volt akkoriban a kántor, felfigyelt János bácsi jó hangjára, s biztatta, hogy - amikor ő nem ér rá - kezdje meg az énekeket. Még a püspök atyával is volt misén a terápiás házban.Az idő múltával a gyerekek családot alapítottak. Közben 1979-ben meghalt János bácsi felesége, így egy évig egyedül járt, ám hamarosan megismerkedett Jucika nénivel, aki - szintén özvegyen, akkoriban költözött Túrkevéről a fiához, Gyulához Debrecenbe. "Én ám templomba járó ember vagyok!" - mondta neki János, alighogy megismerkedtek.Jucika pedig örült ennek, s Isten előtt egybekötve életüket, most már ketten járnak minden áldott vasárnap. "Nálunk szombaton már minden el van végezve, a vasárnap ünnep, a Jóistené." - mondja Jucika, (ő keresztsége szerint református). "Ha csak megtömi az ember a bendőjét vasárnap, olyan, mint a jószág." - teszi hozzá János bácsi - "s mi többek vagyunk az állatnál. Nekem gyerekkoromtól nem hagyta el istenkáromlás a számat." Már 21 éve élnek békességben: János bácsi 25 évet kért a Jóistentől, mikor megesküdtek.A három gyerek szereti, és gyakran látogatja a szülőket, s tisztelettel emlékeznek az elhunyt felekre. Így lett a két családból egy, s hittel vallják, hogy a gondviselő Isten rendezte el, s alakítja továbbra is életüket.

Egy a hónap szentjei közül:SZENT LUKÁCS 

Szent Lukácstól két terjedelmes szentírási könyv, egy Evangélium és az Apostolok Cselekedetei birtokában vagyunk, ennek ellenére jóformán semmit nem tudunk meg közvetlenül az íróról. Igazi evangélista, aki nem önmagáról, hanem a világ Üdvözítőjéről akar beszélni, hogy minden istenszerető lélek megtudhassa, mennyire igaz mindaz, amire az Egyház tanította.

A kolosszeieknek írt levél záradékából tudjuk Lukács eredeti foglalkozását, mert Szent Pál ezt írja: ,,Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos'' (Kol 5,15).

Minden jel arra mutat, hogy a pogány ifjú, Lukács, Barnabás és Pál tanítványaként ismerkedett meg az evangéliummal, majd a foglalkozásából, orvos mivoltából adódó pontosság- és hitelesség-igénytől hajtva, a Szentlélektől vezérelve útra kelt, hogy utánajárjon mindannak, amit Krisztusról hallott. Meg is tette, és találkozhatott még a Szűzanyával is, továbbá az egykori tanítványokkal, gyógyult betegekkel, vakokkal, talán Lázárral is. A gyűjtött anyagból - valószínűleg már Szent Pál mellett működve - összeállította az evangéliumot.

Azt már Szent Pál leveleiből tudjuk, hogy fogságában ott van az apostol mellett, közvetlenül a vértanúsága előtt is: ,,Démász elhagyott a világ kedvéért és Tesszalonikába ment, Krescensz Galáciába, Titusz meg Dalmáciába. Csak Lukács van velem'' -- írja Szent Pál Timóteusnak (2Tim 4,11).

A hagyomány úgy tudja, hogy Szent Pál vértanúsága után Achájában, Dél-Görögországban működött püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Ereklyéit 357-ben vitték Konstantinápolyba.

Azt ellenben nem véletlenül mondja a hagyomány, hogy Lukács orvos létére festő is volt. Neki tulajdonítják a római Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képet. Sőt, azt mondják, hogy megfestette Jézus arcát is. Ezért a festők védőszentjeként tisztelik. Ennek annyi az alapja, hogy a Szűzanyáról a legtöbbet és a legszebben Lukács beszél, s így, ha nem is ecsettel, de képet rajzol róla.

Ünnepét az egész Egyház október 18-án üli. A római naptárban a 9. század óta szerepel.

Petrik János

Gyermekeinknek- egy kis feladat

E hónapban minden eddiginél több megfejtés érkezett! A kisorsolt nyertesek: Horváth László, Németh Isti-Pisti és Sztakhó Csaba. Ha már így kedvelitek, most is kaptok egy betűrejtvényt: S / S(Nézzetek utána, ki kaphatja meg ezt a papi méltóságot, s említsetek példát egyházmegyénkből!)

Egy csepp derű - felnőttnek sem árt

Miközben egy négy év körüli kislány édesapja a könyörgéseket olvassa, ő ezt súgja édesanyja fülébe: "Anyu, mért mondja mindenki a papának, hogy "kérünk szépen, hallgass meg minket...?" (megtörtént eset)