TÓCÓI HARANGSZÓ
A Szent Család Templomból
3. évfolyam 5. szám - az Úr 2002. évének május havában.

Május: Pünkösd hava

... a régi magyar kalendárium szerint. Most mégsem ennek a (karácsony és húsvét mellett) harmadik nagy egyházi ünnepnekszentelem ezt a pár sort, (hiszen a tavalyi májusi szám erről szólt) hanem a pünkösdöt 10 nappal megelőző "áldozó csütörtöknek". Ezaz Úr mennybemenetele (ascensio Domini), főünnep volt az egyházban már a 4. századtól kezdve. Magyar nevét onnan kapta, hogy évszázadokig e nap számította húsvéti szentáldozás utolsó napjának. (Húsvét után ez a 40. nap, így pünkösd az 50. - innen az elnevezése: Pentekosztész - ötvenedik.) A főleg evangélikus Németországban pl. ma is munkaszünet a mennybemenetel napja. (Nálunk azért, hogy a hívek meg tudják ünnepelni, vasárnapra került át) Örömünnep nekünk ez a nap? Népénekeink is kettős arculatúak: egyrészt folytatódik a húsvéti allelujás ujjongás,másrészt "forró könny fakad" a szinte megbénultan álló galileai férfiak szemében.. Urunk Jézus Krisztus teljesítette küldetését, elnyerte a legnagyobb dicsőséget az Atya jobbján. A tanítványok egyelőre árvaságukat érzik, s nem akarják levenni szemüket az égről, ahol még az imént látták Jézust... Mi már tudjuk, amit ők akkor még nem, mindössze 10 napig tart ez az árvaság. A Szentlélek segítségével ők megértették, mit jelentettek a Mester szavai: "...én veletek vagyok minden nap a világ végéig..."Értjük mi is?

Miért szeret ebbe a templomba járni?

Immár két éve van egy másik Németh Katalinunk (a kántoron kívül), őt is egyre többen ismerjük, hiszen igen aktív tagja közösségünknek. "A Baja melletti Sükösdön éltem, innenmintegy 300 km-re. Mikor az egyik lányom Pest mellé költözése miatt egyedül maradtam, a másik lányom (aki 12 éve jött férjhez Debrecenbe) hívott, költözzem ide, ne legyek egyedül. Magam is meglepődtem, milyen hamar igent mondtam a telefonba. Ennek előzménye az, hogy mindig igyekeztema mennyei Atya akaratát elfogadni, s most úgy éreztem, ezt a helyet jelöli ki számomra, itt van terve velem... Szinte hihetetlen, amilyen gyorsan - két hónap alatt! -lezajlott az egész költözés... Most már Ildi lányom közelében élek, s a másikat is gyakran látogatom, hiszen mindenütt két-két unoka vár rám. A bátyám plébános Baján, én magam aktív tagja voltam a süskösdi egyházközségnek - míg nem kaptunk papot is sikerült életben tartani a közösséget. Milyen jól esett, mikor itt, lakásom közelében (még közelebb mint otthon) felfedeztem a templomot! Lassan egyre több embert ismerek a közösségből, egyre több kör munkájába kapcsolódom be. Úgy érzem, itt a helyem, ezt jelölte ki Isten számomra. Abban is hiszek, ha együtt imádkozunk, országunk sorsát is jó irányba fordíthatjuk. Hogy milyen jó magyarnak lenni, azt a tavalyi csíksomlyói búcsún tapasztaltam meg igazán."

A Harangszó elérhető honlapunkon is: http://www.extra.hu/szentcsaladplebania

Események templomunkban

E hónapban öt gyermek kapta meg templomunkban a keresztség szentségétNév szerint: Fanni, Noémi, Péter, Sándor, Zsófia

Múlt hónap óta 1 temetés (+József) volt.

Húsvét óta Tankó László,III. éves latin szakos hallgató látja el a kántori szolgálatot a hétköznapi szentmiséken (Németh Kati Rostockban tölti ezt a félévet egy nemzetközi ösztöndíj elnyerésével.) Laci Gyulafehérváron az ún. kisszemináriumban végezte a gimnáziumot, ott tanult meg kántorizálni. Köszönjük, hogy elvállalta ezt a nem kis fáradsággal járó szép munkát!

Május a Szűzanya hónapja: minden este a szentmise előtt fél hattól szép régi hagyomány szerint Lorettói litániát végzünk templomunkban. Jöjjünk minél többen, hívjunk másokat is!

Május első vasárnapján a szokásos módon köszöntötték gyermekeink és ifjúságunk képviselői az édesanyákat, nagymamákat.

Május utolsó vasárnapján pedig az ifjúság készül műsorral a gyermekek megörvendeztetésére. A Micimackó egyikjelenetét mutatják be.

Ez év októberében bérmálás lesz templomunkban. Próbáljuk megkeresni és biztatni azokat, akik (hetedik osztálytól fölfelé) megértek a keresztény nagykorúságra, és a Szentlélekmegerősítését várják!

Bemutatjuk a vasárnapi elmélkedés programját

Vasárnap, a mise után mentem át a Forrásba, hogy beszélgessek a „bibliakörösökkel”. Legnagyobb meglepetésemre már az ajtóban kisebb gyereksereglet fogadott. A Gyarmati család készült éppen egy rövid bábelőadást bemutatni (úgy alakult, hogy a darabban megkaptam a paraván szerepét, ami igazán megtisztelő). Barna (közismertebb nevén Gyarmati apuka) elmesélte, hogy a gyerekekkel idén csatlakoztak a közösséghez, mert a Forrás megnyerte a Szociális és Családügyi minisztérium egyik pályázatát, amelynek a célja az volt, hogy segítse a gyermekek és az idősebbek (egyedülálló nénik, bácsik) egymással való találkozását. Magam is szemtanúja voltam, hogy ez a program remekül működik. Elvira néni örömmel mondta, hogy a gyerekek a foglalkozások után is meglátogatják őket olykor.

Persze a mostanában inkább a hónap második vasárnapján tartott foglalkozásoknak a súlyponti része az Egerváry Etelka által tartott elmélkedés. Az elmélkedések mindig meghatározott témáról folynak immár tíz éve. A közösség a Forrás első pénteki csoportjából nőtte ki magát. Az első témák egyike a Miatyánk volt, azóta a leginkább aktuális témákkal foglalkoznak, mint a Szentmise, a gyakorlati kereszténység, majd a Szentatya meghirdette az Atya évét, a Fiú évét, és a Szentlélek évét, és ezen témákban folyt tovább az elmélkedés. Jelenleg az Isteni erényekkel foglalkoznak. Etelka néni, aki egyébként teológiai fordító, elmondta, hogy a teológia az utóbbi években éppen olyan nagy fejlődésen ment keresztül, mint az összes többi tudomány, ezért fontos a rég megismert fogalmakat új megvilágításba helyezni. Különösen nagy feladat az idősek újra-evangelizációja, hiszen pont ez az a korosztály, amely a múltból a legtöbb beidegződést hozta magával. Nem csoda tehát, hogy a közösség legtöbb tagja is templomunk legtapasztaltabb korosztályából került ki, de szívesen látnának a tagjaik között fiatalabbakat is. Sajnos az elmélkedések igen gyakran a kóruspróbák időpontjában vannak, pedig sokan szívesen részt vennének közülünk mind a próbákon, mind az elmélkedéseken. Remélhetőleg hamarosan ez a probléma is megoldódik.

Almási Gábor

Bemutatunk egy családot: A Banga Család

Egy fiatal családot választottunk erre a hónapra, akik gyermekeik óvodás kora óta közénk tartoznak, nem is gondoltam volna, hogy már 15 éve házasok. Legtöbbször mind a négyen együtt járnak a vasárnapi szentmisére, gyakran fenn a kóruson foglalnak helyet. József római katolikus, foglalkozása műszakvezető. Felesége Ildikó tanárnő, ő görög katolikus. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két szomszédos településéről származnak: Ildikó Tornyospálcáról, József pedig Jékéről, onnan költöztek be Debrecenbe.

A kislányokat: Ivettet és Bettinátmár egyszer bemutattam mint a szkóla tagjait.Óvodás korukban kezdtek hittan órára járni Némethné Jutka (néni) csoportjába, már akkor szerettek énekelni. A Szent Család templomban lettek első áldozók.Jelenleg Ivett már 7. Bettina 5. osztályos. Nemcsak külsőleg hasonlítanak egymásra, hanem az érdeklődési körük is azonos: mindketten ének tagozatosok, emellett zongorázni tanulnak és balettre is járnak. Szemlátomást jól megvannak együtt, szelíd csendes gyermekek.

Érezzék jól magukat köztünk, gyarapodjanak lelkiekben! Ha kedvük és idejük engedi, kapcsolódjanak be bátran ők is s a kislányok is közösségeinkéletébe, a közösalkalmakba: leljenek igaz barátokra köztünk!

Egy a hónap szentjei közül: Szent Jakab apostol

A fiatalabb Jakab apostol Kleofás fia, Jézus rokona. Anyja ugyanis Mária, a Boldogságos Szűz rokona volt. Kora gyermekkora óta nazireus volt, vagyis az Úrnak volt szentelve. Halászattal foglalkozott. Jézus, testvérével, Júdás Tádéval együtt hívta meg követői közé. Teljes odaadással csatlakozott Jézushoz. Ő volt az egyetlen apostol Péteren kívül, akinek feltámadása után külön megjelent az Üdvözítő. A jeruzsálemi egyházközség feje lett, az első jeruzsálemi püspök. Apostoltársai sokra becsülték. Péter szabadulása után először őt értesítette megmeneküléséről, Szent Pál pedig Péter és János mellett az Egyház harmadik oszlopának nevezi: „Amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintettek, fölismerték az osztályrészemül jutott kegyelmet, az egyetértés jeléül kezüket nyújtották nekem és Barnabásnak: Mi apostolkodjunk a pogányok, ők meg a körülmetéltek körében.” (Gal 2, 9).

Pál, megtérése után, Péter után mindjárt Jakabbal ismerkedett meg, és harmadik nagy útja után is – Jeruzsálemben, Jakabnak számolt be.

Jelentős szerepe volt 51-ben, a jeruzsálemi zsinaton, ahol a pogányok megtérése nyomán azt kellett eldönteni, hogy a zsidó vallás felvétele nélkül is megkeresztelhetők-e a pogányok. Jakab itt kimondta, hogy a pogányokat nem szabad kötelezni a mózesi törvények megtartására. Ő írta a „Jakab-levelet”, amiben a jócselekedetek szükségességét hangsúlyozza. A zsidóság vezetői a sok megtérést féltékenyen nézték, ezért a főtanács elé hurcolták 62-ben. A templom párkányára állítva követelték tanai visszavonását, ám ő Krisztusról kezdett beszélni. Ekkor ellenfelei letaszították a mélybe. Nem halt bele az óriási zuhanásba, erre megkövezték. A templom közelében temették el és föléje kőoszlopot állítottak. Ereklyéit a 6. században előbb Konstantinápolyban, majd Fülöp apostol ereklyéivel együtt Rómában a tizenkét apostol templomában helyezték el 570-ben.

Példája: Taníts szóval és tettel! Erre kötelez a keresztségben kapott küldetésed!Petrik János

Szép gondolat: Üzenet haza (részlet)

Üzenem haza az otthoni hegyeknek:Maradnak az igazak és a jók!

a csillagok járása változó,A tiszták és békességesek,

És törvényei vannak a szeleknek,Erdők, hegyek, tavak és emberek!

Esőnek, hónak, fellegeknek,Jól gondolja meg, ki mit cselekszik.

És nincs ború, örökkévaló. Lyukasztják már fenn az égben a rostát,

A víz szalad, a kő marad, a kő marad.És a csillagok tengelyét olajozzák

Szorgalmasan az angyalok,

Üzenem a földnek csak teremjen,És leszen csillagfordulás megint

Ha sáska járja is le a vetést,És miként hirdeti a Biblia:

Ha vakond túrja is a göröngyöt,Megméretnek az emberek...

A világ fölött örök a rend!Ki mint vetett, azonképpen arat.

És nem vész magja a nemes gabonának,Mert elfut a víz, csak a kő marad.

De híre sem lesz egykor a csalánnak.A kő marad.

A víz szalad, a kő marad, a kő marad...(Wass Albert)

Gyermekeinknek- egy kis feladat