TÓCÓI HARANGSZÓ
A Szent Család Templomból
3. évfolyam 6. szám - az Úr 2002. évének június havában.

Június: Szent Iván hava

Június hónap legemlékezetesebb egyházi eseménye számomra mindig az Úrnapi körmenet. Igaz, idáig nem sokszor volt alkalmam részt venni rajta. Igazából az is csak idén tudatosult bennem, hogy a körmenet lényege az, hogy kivigyük az Oltáriszentséget az emberek közé, mégis, eddig is minden évben a plébániakert kerítésén kívül bámészkodók arcát figyeltem leginkább. Legtöbben értetlenül nézik, hogy mi is történik itt, mások talán gúnyolódnak is, de néhányan elgondolkodnak, és ami a lényeg, senki sem marad közömbös. Valahol olvastam, hogy annak, aki Jézussal találkozik, állást kell foglalnia mellette, vagy ellene, közbülső út nincs.

Úrnapján kivisszük Jézust az emberek közé, hogy találkozzanak vele. Azért már csak imádkozhatunk, hogy ez a találkozás elindítsa őket a helyes úton.

Persze más jeles esemény is történt a hónapban. A diákok számára ugyanis lassan majdnem minden intézményben véget ér a tanév, vagy a szemeszter, és túl vagyunk már az év végi hálaadó misén (Te Deum) is. Ilyenkor nyáron persze mindannyian hajlamosak vagyunk kicsit elengedni magunkat. Sokszor a hitéletünket is elhanyagoljuk, mégis a töltekezés ideje ez. Érdemes megfelelően kihasználni!

Almási Gábor

Miért szeret ebbe a templomba járni?

EzúttalPál Jánosnét: Julikát, a Szent Mónika kör lelkes tagját kérdeztem meg. "1999-ben költöztem az István útra, azóta járok ebbe a templomba. Előtte a Szent László plébániához tartoztam, de inkább a Szent Annába jártam, mert oda busszal tudtam elutazni. Valóban elmondhatom, hogy a szívemhez nőtt ez aközösség öregekkel és gyerekekkel együtt. András atya igazi pásztorként fog össze bennünket, egyaránt törődik minden korosztállyal a legkisebbektől a nyugdíjasokig. A Mónika közösséget azért választottam, mert egy fiam és egy lányom van és már négy unokám (3 lány, egy fiú: már nagyok, a legnagyobb 21, a legkisebb 11 éves). Amiben csak tudom, segítem őket, gyakran megyek hozzájuk, vagy ők énhozzám. Ha pedig épp nem áll módomban segíteni, imádkozom értük. Amikor csak tehetem, hétköznap is eljövök misére. De ha a gyerekeknél vagyok, a Szent Anna templomba megyek, ígyahhoz sem lettem hűtlen..."

Események templomunkban

A hónap kiemelkedő eseménye kétségkívül az úrnapi körmenet volt, melyet a szokásos módon tartottunk meg. A templomkertben a négy égtáj irányábanelhelyezett oltárokat ezúttal is a Mária Légió, a Kamilliánus család és a templomi családközösségek,az ifjúság és a Szent Mónika kör díszítette szolid eleganciával.Köszönjük a szép virágokat.

Június 8-án ismét énekelt templomunkban a Debreceni Egyetem Monteverdi Kórusa Pazár István vezénylésével. 

A hittanosok és minden iskolás gyermek tanév végi hálaadó szentmiséje június 9-én volt. Utána elkezdődik a nyári szünidő a szokásos hittanos táborokkal az ifjúság számára július 15-21, a gyermekeknek 21-27. Jelentkezzetek minél többenpihenjetek, szórakozzatok keresztény fiatalokhoz méltóan, s érezzétek jól magatokat egész nyáron! 

Egyházmegyénk ebben az évben is megtartja a szokásos máriapócsi zarándoklatot, július (28) utolsó vasárnapján. A szentmisén előre- láthatólagezúttal a mi plébániánk kórusaés szkólája vezeti majd az énekeket.

Június hónap gazdag ünnepekben: 8-án ünnepeltük Jézus Szentséges Szívét, 24-én fogjuk Keresztelő Szent János szültését, (22-én papszentelés a székesegyházban), 27-én egyházmegyénk védőszentjét, Szent László királyt, 29-én pedig Szent Péter és Pál apostolokat. Ha tehetjük, jöjjünk minél többen szentmisére!

Bemutatunk egy közösséget: Bibliás Családközösség

Plébániánk honlapján olvashatunk róluk, de illő, hogy a Harangszó olvasói is megismerhessék, hogyan tevékenykedik templomunknak ez a jól ismert családközössége (hátha példájuk nyomán más családok is kedvet kapnak). Ők másodikként alakultak a templomszentelés után: három család (Petrik - Báránkó - Nyakacska) alapította, rövidesen Németh Istvánék csatlakoztak hozzájuk, így jelenleg9 felnőtt és 8 gyermek alkotja (a pontosság kedvéért megjegyzem, hogy a gyermekek száma rövidesen 9-re nő: mindannyian nagy izgalommal várjuk Németh Pistiék családjának örvendetes gyarapodását). Lelki vezetőjük András atya, az ő javaslatára a Lukács Evangéliummal foglalkoztak, ezt befejezve ma már az Apostolok cselekedeteivel. Havonta egy-egy szombat estén találkoznak ilyen minőségben. Eleinte mindig valamelyikükotthonában találkoztak, az utóbbi időben - atócóskerti lakások szűk volta miatt - inkább a plébánián. A "házigazda" felolvassa a bibliai szöveget, s először ő maga fűz hozzá néhány gondolatot, majd a felnőttek kötetlenül beszélgetnek róla. Természetesen az atya szakszerűen válaszol a felmerülő kérdésekre, s a téma kapcsánmindig sok hasznos életvezetési tanács is elhangzik, s kiderül mennyi köze van egy-egy kétezer éves bibliai tanításnak a mai ember hétköznapi életéhez. Egyre jobban élvezik a résztvevők ezeket az estéket, s közben egyre jobban megismerik egymást. Nemkülönben a gyermekek, akik közben vidáman játszanak, szórakoznak, kisebbek nagyobbak együtt (Anita, a legnagyobb azóta már nagykorú "felnőtté" érett), hogy azután együtt költsék elaz előre elkészített szerény vacsorát, amelyben azért a gyermekek örömére mindig van valami finomság is. Nem kell mondanom, hogy e négy család közös programja a Biblia olvasáson túl is igen gazdag.Közös kirándulások, zarándoklatok, kerti piknikek alkalmai fokozatosan baráti társasággá kovácsolják őket, tavaly nyáron pl. Borsodszentgyörgyön, Németh Pistiéknél töltöttek szép napokat. A kisgyermekescsaládokazt is jól tudják, hogy a nyári hittanos táborokban ők vállalják atábor gondtalan ellátását. Szeretnek énekelni, játszani, ez utóbbiban igazán rendkívüli képességekkel vannak megáldva (az atyával egyetemben). Ki ne emlékezne rá, hogy milyen fergeteges színdarabokkal, jelmezes bemutatókkal teszik emlékezetessé évről évre a farsangi báljainkat?

Kívánjuk, hogy teljesedjen ki minél jobban ez a kapcsolat, gazdagítsák továbbra is egymást és mindnyájunkat. Más lelkes családok is (hála Istennek vannak közösségünkben) fogjanak össze, hogy egyre élőbbé formálják egyházközségünket.

Bemutatunk egy családot: A Halász Család

Az úrnapi szentmisén tűnt fel nekem ez a fiatal család, amint az első padban ülve körbefogták kislányukat, aki akörmenet tiszteletére felvette elsőáldozósfehér ruháját (amint ez régen az én gyermekkoromban természetes volt), hogy ebben a tanévben eklsőáldozó társaival szórja a virágszirmokat az Oltáriszentség előtt. Az édesapa, Gyula autóbuszvezető. Ő debreceni és református vallású, de szemlátomást szívesen vállalta a család bemutatkozását. Az édesanya a kedves, szőke Halászné Nemes Nóra óvónő a Monostorpályi úti óvodában. Ez az első munkahelye, amelyhez a nehézségek ellenére is ragaszkodik, pedig messze is van, és sok a hátrányos helyzetű gyerek. Az első csoportjának tagjai már főiskolások. Ő egyébként Polgárról származik, így sokat ingázik a család Debrecen és Polgár között. Mikor itt vannak, Nóra igyekszik bekapcsolódni a közösség életébe, tagjaa Szent Mónika körnek s, ha teheti, elmegy a Bibliakör vasárnapi elmélkedésre kislányával, aki jól érzi magát az idősebbek között is.A kis Nóraharmadikos, a Petőfi Sándor Általános Iskolába jár, ott hittanos elsős kora óta, s ígya Szent Anna templomban volt elsőáldozó. Vasárnaponként viszont ide, a lakásokhoz közel lévő templomba járnak, s a hitoktató tanácsolta, jöjjön ide az úrnapi körmenetre. A ruhát a nagyapja (Nóra édesapja) vette neki , de már mint elsőáldozót nem láthatta benne: két hónapja halt meg váratlanul, infarktusban. Két hét múlva lett volna az 50. házassági évfordulójuk... Azóta még többször utaznak Polgárra, az immár egyedül élő nagymamához hétvégenként, olyankor ott mennek misére. Nóra hangja elfátyolosodik, mikor erről beszél, s rögtön hozzáteszi. "Most már a Jóistentőlvárjuk az erőt és a vigaszt..."

A körmenet szép élmény volt a kislánynak, aki egyébként nagyon szereti a természetet, növényeket, állatokat, éppúgy mint szülei. Ezért is szívesen laknak a Tócóskertben, mert itt jóval közelebb érzik magukhoz a természetet mint a város zsúfoltabb részén. Mostanában például kakukkfiókát figyelnek egy fészekben, lakásuk közelében... 

Egy a hónap szentjei közül: Keresztelő Szent János

Születését angyal adta hírül atyjának, Zakariásnak, amikor az a templomi szolgálatot teljesítette (Lk 1,5-25). Erzsébet volt az édesanyja. Szülei már idősek voltak, nem is merték remélni, hogy nekik még gyermekük lehet. Zakariás a kételkedése miatt meg is némult a gyermek születéséig.

János a pusztában nevelkedett (nagyon valószínű, hogy a Qumráni közösségben), a legegyszerűbb ruházata volt és étrendje is a szigorú önmegtartóztatást tükrözte. Bűnbánatot hirdetett, és a Messiás közeli érkezését. Az Úr útját készítette elő.(Mt 3, 2) A hozzá tóduló tömeget a Jordánban a bűnbánat fürdőjében alámerítette. A hozzáérkező Jézust is (némi ellenkezés után) megkeresztelte, mert így kellett történnie. Tanítványainak megmutatta az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit, a kiválasztottakat átengedte Jézus követésére, mert most már neki beteljesült a küldetése. (Jn 3,30)

Nem finomkodott, mindenkihez szólt előkészítő küldetése. Heródesnek is szemére vetette bűneit. Sorsa a börtönbe vettetéssel és lefejezéssel teljesedett be.

A negyedik század óta sok kápolna, oltár és templom van tiszteletére szentelve (a hajdúsámsoni társegyházközségünk kápolnájának is ő a védőszentje). Népszerű szent, a június hónapot róla nevezték el Szent Iván havának, védőszentje a Johanita betegápoló (Máltai) Lovagrendnek és Szeretetszolgálatnak, de sok művészi alkotás ihletője is (Shakespeare Szentivánéji álma, Mendelssohn zenéje, stb.).

A nyári napforduló, vagy nyárközép napja. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra hágott az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. 

A kereszténység ezt a napot a nagy szentnek, az igazság lelki napja előhírnökének tiszteletére szenteli.Petrik János

Szép gondolatok:Angelus Silesiusnémet barokk költőverseiből:

Isten bennem, Őbenne én 

Isten bennem a tűz, Őbenne én a fény. Egyek vagyunk ekképp lényünknek rejtekén. 

Szárnyalj magad fölé

Ha fölszáll szellemed túl időn és teren, Benned a pillanat öröklétet terem.

(Kulcsár F. Imre fordítása) Gyermekeinknek- egy kis feladat


A múltkori feladványnehéznek bizonyult számotokra. A Quo vadis? (a lengyel Sienkiewicz regényének címe) azt jelenti: Hová mégy? Krisztus jelent meg a Rómából menekülő Szent Péternek, aki Tőle kérdezte. Az Úr válasza: Rómába, hogy újra megfeszítsenek. Erre Péter visszafordult és vállalta a vértanúságot.Egyedül Németh István nézett utána, őt illeti a csoki.

Aze havi rejtvényt az ifjúsági hittanos Király Anna küldi nektek: 

"Talált tárgyak irodájában vagyunk. Vajon minek, ki a jogos tulajdonosa?

(A betűt a számmal kell párosítani.) a) Jákob; b) Dávid; c) Izaiás; d) Illés; f) Mózes;

1) elégett szekér üszkös darabja; 2) hosszú létra; 3) rézkígyó; 4) parittya lapos kővel; 5) papírusz-töredék, rajta: "A szűz fogan, fiút szül és Immánuelnek nevezi!"

Egy csepp derű - felnőttnek sem árt

Áron bá' a vásárba visz egy szekér fát. Út közben betér egy kocsmába, s mire kijön, hogy, hogy nem, elkötik a két lovat. "Ejnye! Most már, ha én vagyok Mózes Áron, ellopták a két lovamat! De ha nem én vagyok Mózes Áron, találtam egy szekér fát!"

A Harangszó elérhető honlapunkon is: http://www.extra.hu/szentcsaladplebania