|
A
Szent Család Templomból 3.
évfolyam 10. szám - az Úr 2002. évének október havában. |
Október:
Mindszent hava
Vége
a meleg nyári napoknak, az időjárás egyre hűvösebb, a nappalok egyre rövidülnek.
A föld termései, a kertek gyümölcsei betöltik a kamrákat. A fák levelei
elhalványulnak sárga, piros, bordó…stb. színekben pompáznak, azonban nem
kell sok idő és elveszítik lombozatukat. Az elmúlást juttatják eszünkbe.
Az emberek egyre kevesebbet tartózkodnak a szabadban, inkább a meleg otthonukban
maradnak (persze ezt nem teheti meg mindenki), így talán több lehetőség
adódik a beszélgetésekre, visszaemlékezni az év eddigi eseményeire, elhunytakra.
Az utóbbira azért is, hiszen hamarosan itt van november 1., mindenszentek
ünnepe, majd másnap halottak napja.
Az
ünnep a VII. századból ered, ekkor szentelték fel az egykori pogány Pantheont
Máriának, a vértanúknak és minden szenteknek tiszteletére. Ma ezen a napon
a megdicsőült Egyházról emlékezik meg a liturgia, arról az egyházról, amelynek
tagjai már eljutottak az üdvösségre. Halottak napján a szenvedő egyház
(szenvedő lelkek) kerül előtérbe. Mi, a küzdő egyház tagjai segíthetünk
rajtuk imáinkkal (búcsúk). „Ó valóban boldog anya ez az Egyház,
melyet az isteni kegyelem kitüntetése ékesít, a győzedelmes mártíroknak
dicső vére feldíszít, a szüzek ragyogása szépséges ruhába öltöztet… Hát
rajta, kedveseim, a küzdelemre!” (Szent Beda Venerabilis ünnepi beszédéből) Király
Anna
Miért
szeret ebbe a templomba járni?
Ezúttal
Tar
Imrénét, Erzsébetet kérdeztem meg. "Egész életemben vágytam rá,
hogy végre közel lakjak a templomhoz... Balmazújvároson ugyanis, ahonnan
származom, 3 km-re volt. Egyszerű emberek járnak ide, de annál összetartóbbak.
Már a Forrásban lévő kápolnát megszerettem. Jó a Mónika közösségbe is járni,jó
látni a sok ministráns gyereket... Nekem is van 7 unokám a három gyermekemtől.
Mind a hét kislány. A két fiam debreceni, nekik református a feleségük,
mindkét család tiszteli az Istent. A lányom viszont Pomázon él, az ő három
kislányát gyakran elhozom ide a templomba, amikor nálam vannak. Ők úgy
ismerik a Bibliát, akár sok felnőtt. Nem is csoda, a vőm baptista teológiát
végzett, görögül, héberül is tanult. Magam is szeretem a Bibliát olvasni,
hisz egyedül élek rokkant nyugdíjasként. Ha csak tudok, hétköznap is eljárok
ide a templomba." - Adja Isten, hogy minél tovább eljárhasson!
Események
templomainkban
A
Szent Családban:Október első
vasárnapján három
gyermekkapta meg a keresztségszentségét,név
szerint:Noémi Anna, Zsuzsanna és
Péter, aki képviselőtestületünk
egyik családjának , Németh Istvánnak és Jutkának kisfia, a ministráns Isti-Pisti
öccse.
A bérmálkozás október 26-án szombaton 18 órától lesz templomunkban.
Szeretettel várjuk Püspök atyát, hogy e szentségnek erejével erősítse meg
Krisztusban nagykorúvá váló fiataljainkat. A felkészülés mind a hittanórákon,
mind a vasárnap délutáni foglalkozásokon tovább tart. 23-an készülnek a
Szentlélek befogadására.
Október hónapban minden nap fél 6-tól (az esti szentmiseelőtt)
közösen imádkozzuk a rózsafüzért.
November hónap elején imádkozzunk elhunyt hozzátartozóinkért és azokért
is, akikért talán senki sem imádkozik. A Köztemetőben Mindenszentek ünnepén
délután 4 órakor lesz közös szentmise, a debreceni Római Katolikus plébániák
papságának közreműködésével, minden elhunytért.
Hajdúsámsonban:négy
gyermek: Adrien, Dániel, Magdolna és Viktória részesült a
keresztség szentségében. - Múlt hónap óta
volt egy temetés: Szabó Péteré (82. éves). - Jogerőssé vált
a visszakapott szolgálati lakás és templomunk telkének egyesítése, hamarosan
elkezdődhet a lakás és a templomi rész felújítása.
János
atya közreműködésével október első vasárnapján elindult az imaiskola. Kéthetente,
vasárnap este fél nyolctóla Szent
Anna székesegyház Szent Imre termében vannak a foglalkozások.
November
9-én (szombaton) délután 4 órától lesz a 9. debreceni ökumenikus
énekkari találkozó a Széchényi kerti Református Gyülekezet templomában
az István téren. Ezen - mintegy 12 kórus között - énekkarunk is szerepel.
Mindenkit szeretettel várunk!
Bemutatunk
két családot: a Vállaji és Kürti család
A
következő cikk, az öt unokatestvérről indokolja, hogy most - rendhagyó
módon - mindkét családot együtt mutassuk be. (Ők maguk is így kérték.)
A nagymama, Kákos Elekné, Magdika néni tartja
össze a nagy családot, amely egy Nyírbátor melletti dolgos és vallásos
sváb falu-párból, Mérk-Vállajból költözik fokozatosan városunkba: már csak
a középső (fiú) testvér él ott; ("ő sem bírja már soká"- mondják
az itteniek. Két lányuk, Esztike és Klárika, valamint unokájuk, Virág után
lehet, hogy ők is beköltöznek.) A nagyobbik lány Magdi kezdte
a sort 1978-ban, ő már törzsgárda-tag a Biogálban mint könyvelő. Férje
Vállaji László, nevében is őrzia
falu nevét; a vízműnél diszpécser. 1983-ban kötöttek házasságot. 1984-ban
nagy veszteség érte a családot: meghalt az édesapjuk. Ám egy év múlva megszülettek
az ikrek (Orsi és
Kriszti), s ezt úgy élte meg a család, mind egy "kárpótlást". Magdika
néni újra értelmét látta életének, beköltözött a gyerekekhez (bár nagy
áldozatokkal még ma is fenntartják a mérki házat, amelyetnyaranta
utánfutóstul, macskástul megrohamoznak. Ez jelenti a szabadságot a gyerekeknek).
Gizike ugyanis hamarosan követte nővérét Debrecenbe, s négy évig
együtt is lakott a két család egy 1+ két félszobás lakásban, miközben zsinórban
született négy gyerek: az ikrek után Gizikééknél Gergő, Magdiéknál
Balázs, s csak az ötödik, Gabika érkezettvégre
a Kürti család új lakásába (két nappal a költözés után).
"Kész csoda volt, amilyen közel voltunk egymáshoz!” - mondják a testvérek.
Gizike a főiskolán, Pécsett ismerkedett meg férjével:mindketten
építőmérnökök. Pál műszaki ellenőr, Gizike viszont még két évig
főállású anya a 4 éves Veronikával, a nyolcadik unokatestvérrel,
aki nagy örömet jelentett a két nagyfiú után. Ő most középső csoportos
óvodás: két nagyfiú testvére - ha nem is pesztrálja - de szívesen vigyáz
rá. (Egyik szentmisén láttam, amint egyikük a kóruson magasba emeli
a kicsit, s megmutatja neki, amire kíváncsi.)A
két család olyan közel lakik egymáshoz, hogy - amint a nagymama mondja
- "nem hűl ki a palacsinta", míg átérnek vele. Meg is felezik mindig a
vasárnapi süteményt, így mindenki kétfélét ehet. A nagymama Magdiéknál
lakik, így náluk szoktak összegyűlni egy-egy nevezetes eseményre: Veronika
keresztelőjére, Orsika szalagtűzőjére, no meg most majd a bérmálkozás alkalmából.
Családon belül lesznek bérmaszülők a mérki fiútestvérüket is bevonva. Aztán
majd jön a ballagás... Ugye érezzük, milyen jó dolog a nagy család...
Bemutatkozik
5 régi-új „ifis” hittanosunk:
Hárman
vagyunk testvérek. A húgom szintén 17 éves, mivel ikrek vagyunk. Első ránézésre
nehéz megkülönböztetni minket, de ha valaki megismeri mindkettőnk egyéniségét,
rájön, hogy nem vagyunk teljesen egyformák. Kriszti húgom a Bethlen Gábor
Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolába jár, én a Fazekas Mihály
Gimnázium negyedikes tanulója vagyok. Mindenki fel szokta tenni nekünk
a kérdést, hogy miért nem egy iskolába járunk. A válasz egyszerű. Kriszti
mindenképpen közgazdasági vonalon akarja folytatni a tanulmányait, míg
engem ez kevésbé érdekel. Én kommunikáció szakra szeretnék menni. Nagyon
érdekel a média és újságírás világa, tehát ez nekem most egy jó alkalom,
mert kipróbálhatom, milyen is lesz majd újságíróként dolgozni. Van egy
öcsénk, őt Balázsnak hívják. 15 éves, és a Mechwart András Szakközépiskolába
jár, informatika tagozatos osztályba, most kilencedikes. A kapcsolatunk
nagyon jó, mindent megbeszélünk egymással. Nagyon fontosak számunkraa
szüleink. Becsületes, jó emberek, akik minket mindig a jóra tanítanak,
ezért is tartották fontosnak, hogy vallásos nevelésben részesítsenek minket.
Még általános iskolába jártunk, amikor sor került az első áldozásunkra,
most pedig nemsokára bérmálkozni fogunk.
Azért
halasztottuk ilyen sokáig a dolgot, mert 5-en, mi hárman, és a két unokatestvérünk,
Kürti Gergő, és Gábor, mindenképpen együtt akartunk bérmálkozni, mivel
mi öten olyanok vagyunk, mint a testvérek. Úgy gondolom, már elég „nagyok”
, és „érettek” vagyunk arra, hogy saját magunk döntsük el, hogy felnőtt
keresztényekké akarunk válni, és majd később mi is ilyen szellemben akarjuk
nevelni a gyerekeinket. Az anyukáink részéről vagyunk unokatestvérek, és
elmondhatjuk, hogy együtt nőttünk fel. Mi minden nagy ünnepet együtt töltöttünk,
de az ünnepeken kívül tudtunk egymás hétköznapjairól, apró-cseprő örömeiről,
és bánatairól is. Szerintem ezek a dolgok, amik igazán összekötnek minket,
és talán szorosabbá teszik a kapcsolatunkat az átlagosnál. Tehát Gabika
most nyolcadikos, így ő is ugyanolyan nehéz helyzetben van, mint Kriszti,
meg én, hiszen neki is döntenie kell a jövőjét illetően. Gergő most tizedikes,
szintén a Mechwartba jár informatikára. Most ő van köztünk a legjobb helyzetben,
hiszen már ismeri az iskoláját, rengeteg barátot szerzett, és nem kell
valamilyen fontos döntést hoznia. Ő is nagyon intelligens, jó tanuló srác.
A
családomról én csak jót tudok írni. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy
olyan emberek vesznek körül, akikre mindig büszke vagyok, és akik nagyon
szeretnek.
A
hónap szentjei közül: Szent
Simon és Júdás Tádé
Júdás
Tádé a tizenkét tanítvány egyike (Mk 3,18; Mt 10,3). Az utolsó vacsorán
ő kérdezte meg az Urat, miért csak az apostoloknak, és nem a világnak nyilvánította
ki magát (Jn 14,22). Működéséről semmi biztosat nem tudunk, még
a hagyomány sem egységes róla. Egy legenda szerint apostolként hirdette
az evangéliumot, de ugyanakkor Edesszában is a 70 tanítvány egyikének említik.
Szép
gondolat:
A
balga semmiért a halálba szalad,
S
az örök életért lyukas garast sem ad.(Angelus
Silesius)
Gyermekeinknek-
egy kis feladat
Az
előző hónap nyertesei: Báránkó András, Gyarmati Ádám és Papp Balázs.
(Végre ismét sok megfejtés érkezett!) Ismét néhány "apróhirdetés":
1. Templomépítéshez szakmunkásokat alkalmaz megfelelő anyagi háttérrel
rendelkező uralkodó, "bölcsesség" jeligére. 2. Harsonázni tudó papokat
keresek sok gyaloglással járó munkára. A jelentkezésekre kérem ráírni:
"várostrom". 3. Finom vadméz eladó "oroszlánkoponya" jeligére.
Egy
csepp derű -
felnőttnek sem árt
Egy
sebész, egy építész és egy politikus azon vitatkozik, melyikük foglalkozása
a legrégebbi.- Isten kivette Ádám
egyik oldalbordáját és megteremtette Évát. Ez volt az első műtét. A sebész
a legrégebbi foglalkozás. - mondja az orvos. - Az ember teremtése előtt
Isten a káoszból megteremtette a világot. Eszerint a legrégebbi foglalkozás
az építészé, - így a mérnök. Mire a politikus hanyagul odaveti: - És mit
gondoltok, ki teremtette a káoszt?!
A
Harangszó elérhető honlapunkon is: http://www.extra.hu/szentcsaladplebania