|
TÓCÓI HARANGSZÓ
A Szent Család Templomból
4. évfolyam 3. szám - az Úr 2003. évének március havában.
|
Ünnepnaptár
- Gyümölcsoltó Boldogasszony
Az
ünnep „hivatalos” neve: Urunk születésének hírül adása, de, mint sok más
ünnepünk esetén, itt is közelebb áll hozzánk a népi elnevezés, bár mostanában
nem érezzük találónak. Éppen néhány nappal ezelőtt kérdezte tőlem valaki:
- Miért hívják ezt az ünnepet gyümölcsoltónak, hiszen nem akkor oltják
a gyümölcsfákat? Meglehet – válaszoltam -, de a Szentlélek ekkor oltotta
Jézus Krisztust Szűz Mária méhébe. Azóta megtudtam, hogy régebben igenis
ekkor oltották a gyümölcsfákat.
De
félretéve a tréfát, valóban sok örömet tartogat számunkra ez a nap, különösen
egy ilyen hosszú tél után, amikor március idusán még téli kabátban kerülgettük
a hófoltokat. Nem tudom, mennyire akar megbolondulni ez a világ, felcserélve
az évszakokat, megzavarva az időjósokat, lefagyasztva a télutón megduzzadt
rügyeket, megölve az első meleg napokon előbújt bogarakat, de Gyümölcsoltó
Boldogasszonykor beköszönt a tavasz. Olyan nincs, hogy nem.
Amikor
valamilyen évforduló kapcsán meglátogatjuk igazán kedves szeretteinket,
rokonainkat, mindig elérzékenyülünk azon, hogy – bármennyire is igyekeztünk,
bármennyit rohangáltunk ajándékokért - ők sokkal jobban meg tudnak lepni
minket, mint mi őket. Elkészítik a kedvenc süteményünket, öreges, penész
szagú otthonukat nyaralóvá varázsolják számunkra, és még meg is fiatalodnak
a kedvünkért. Így tesz Mária is. Mi próbáljuk elvinni neki a böjt során
megtisztult szívünket, lemondásainkat, önmegtartóztatásunkat, de ő már
rég vár ránk, és mire megérkezünk hozzá, az egész világot tavaszba borítja
nekünk. Kilenc hónap múlva pedig éppen szent este leszedhetjük gyümölcsoltó
valódi gyümölcsét.
Egyházmegyénkben
a fiatalok számára különösen fontos ez az ünnep, hiszen minden évben ehhez
kötődően szervezzük meg egyházmegyei ifjúsági találkozónkat, idén ráadásul
jubilálunk, ez lesz a 20. találkozó. Remélhetőleg sokáig emlékezetes marad.Almási
Gábor
Események
templomunkban
A
hónap első vasárnapján egygyermek, Nóra
- részesült a keresztségszentségében.
Ugyanezen
a vasárnapon a közösség befogadta a katekumeneket, akik majd húsvétkor
lesznek közösségünk teljes jogú tagjai. Addig is kísérjük őket imáinkkal!
A
ministránsok köre is bővült három Gyarmati testvérrel: Tamással, Zoltánnal
és Ádámmal.
Az
idei nagyböjtben is (április 3-5) lesz lelkigyakorlat templomunkban,
amelyet Linzenbold József atya fog vezetni.
Minden
pénteken fél 6-tól keresztúti ájtatosságra várjuk a testvéreket!
Hajdúsámsonban
a vasárnap misék előtt végzik a keresztutat. A tavasz megjöttével folytatódik
a sámsoni templom felújítása.
Ketten
a katekumenek közül
Győrfiné
Hovancsek Tünde és Szendi Csaba hasonló indíttatástól vezérelve
szánták el magukat, hogy szentségekkel megerősítve gyakorolják katolikus
hitüket: karácsony előtt volt elsőáldozó mindkettőjük nagyobbik gyermeke.
Mindkettőjüket megkeresztelték gyermekkorukban, de a többi szentség valahogy
elmaradt. Most, a felkészülés során, felnőtt fejjel ismerkednek egyre közelebbről
Istennel.
Tünde
Ózdon születetett, a Zeneművészeti főiskolát végezte Debrecenben, a Kodály
Kórus énekese. Két kislány édesanyja. „Sokáig nem jártam templomba – mondja
-, de tudtam, hogy rá kell szánnom magam... Lányomat, Juditot nagyon
mélyen megérintette az elsőáldozás. Látva az ő boldogságát, eldöntöttem,
hogy én is részesülni akarok ebben. Azóta járok hittanra és misékre rendszeresen,
és ez fontos része lett életemnek. Örülök, hogy megismertem az itt élő
közösséget, és úgy érzem, már én is ide tartozom. Kedvesek hozzám és egymáshoz
is. Derű és nyugalom árad róluk, ami, úgy hiszem, Isten szeretetét tükrözi!”...
Tünde – mindannyiunk örömére – leányával együtt máris bekapcsolódott a
szkóla munkájába.
Csaba
gyermekkorában Szentpéterfán nagyanyjával és szüleivel járt templomba,
ám amikor a család visszaköltözött Sárándra, ott már csak református közösség
volt. Közben katonatiszti pályára lépett, ahol a 90-es évekig szó sem lehetett
vallásgyakorlásról. Megnősült: felesége
Erzsike fő levéltáros a
megyei levéltárban. Két gyermekük született: Zolika
12 éves, Nórika
első osztályos. A vallásgyakorlás velük kapcsolatban került előtérbe: megbeszélték,
milyen neveltetést adjanak nekik, (s bár Erzsike református) a Svetits
mellett döntöttek. Persze jól tudják, hogy ez csak szülői példamutatással
hiteles, így aztán családostul elkezdtek a mi templomunkba járni, s egyre
jobban kötődnek hozzánk. Bölcsesség, derű, megbocsátás – ezt tapasztalja
Csaba az atyákban. Nem csak itt tanul a hittan órákon, hanem tisztként
is, mert megmaradt a pályán. Volt főnökében, Gnandt Józsefben pedig olyan
kezesre talált, aki magas mércének is megfelel.
Kísérjük
őket (s társaikat, is akiket később fogok bemutatni) figyelmes szeretettel
és imádsággal!
Miért
szeret ebbe a templomba járni?
Kispál
Ritát, a kedves, mosolygós lányt, akit mindannyian jól ismerhetünk
a Szent Anna könyvesboltból, és barátját, Gál Álmost kérdeztem meg
arról, miért szeretnek a mi templomunkba járni. Kicsit döcögősen indult
a beszélgetésünk, de aztán annyira fellelkesültek, hogy alig bírtam lejegyezni
a sok szép gondolatot. Álmos válasza különösen érdekelt, hiszen ő neoprotestánsnak
vallja magát, és így hamarabb felfigyel olyan dolgokra is, amelyek nekünk
teljesen megszokottak, és csak átsiklunk fölöttük. Érdekes módon Álmos
első látásra túlontúl modernek és ridegnek találta a templomot, mint mondja,
biztosan azért, mert Erdély kis falusi templomai nőttek a szívéhez, és
ezekhez képest a Szent Család túlontúl nagy és újszerű. Később viszont,
amikor már nem csak a templom külsejét szemlélte, egészen feloldódott köztünk.
Mint mondja, ismeretlenül is észre lehet venni, hogy közösség vagyunk,
érdekes programokat szervezünk, az emberek pedig egymás felé fordulnak.
Kedves szokásnak tartja, hogy a Szent Család kilenced során mindig más
családnál „alszik” a Szent Család szobor. Álmos szerint kedves imacsoportjaink
vannak, és tetszik neki, hogy a miséken sokan olvasnak fel Szentírási részeket,
nem csak az atyák. A gitáros gyermekmisék légköre is közel áll hozzá. Azt
pedig külön kérte, hogy négyszeresen is emeljem ki, mennyire megfogta az
oltár feletti dombormű, amely az élő Jézust ábrázolja.
Rita
elmesélte, hogy korábban falun lakott, ahol nem mindig értette, amit a
80 éves plébános mondott, de András és János atya prédikációi tetszenek
neki. Ráadásul a falusi kántoruk három ujjal játszott az orgonán… Legjobban
azonban annak örül, hogy nálunk reggel van a mise. Náluk mindig délben
kezdődött, és sem előtte, sem utána nem lehetett már semmit csinálni, elment
az egész nap. Emiatt sokat morgolódott. A Szent Család ráadásul közel van
a lakásához, hamar odaér, nem kell rohannia, és ebben a templomban mindig
igazi istentiszteleten vehet részt, az énekek, és a mise cselekményei mindig
hozzásegítik, hogy egy órát végigimádkozzon.
Bemutatunk
egy családot: A
Bárány család
Ezt
a kedves, szerény családot nemrég ismertem meg, mióta András,
a
családfő elfogadta meghívásunkat a kórusba, s azóta a basszus szólam lelkes
tagja. A házaspár Újfehértóról került Debrecenbe, a Tócóskertbe 1996-ban.
Felesége, Erzsébet görög katolikus, ezért, míg a mi templomunk fel
nem épült, az Attila téri templomba járt a család. Mindkettőjük idős édesanyja
otthon él Újfehértón, édesapjuk már meghalt. Az ottani kevés földet ők
művelik, a zöldséget és gyümölcsöt András árulja nappalonként a Csapó utcai
piacon. Éjjelente pediggépi-takarítóként
dolgozik a Kazinczy Általános Iskolában. Felesége ugyanitt, de ő nappal,
két műszakban. (Szakmájuk autószerelő illetve papírfeldolgozó.)
Három
fiúgyermekük közül kettő már családot alapított. A legnagyobb, András
és
felesége volt az első pár, akik ebben a templomban kötöttek házasságot.
Tavaly áprilisban született ikerpár gyermekük: két kislány. Bandi lakatos-hegesztő
szakmunkás. Középső fiuk, Ferenc szintén itt esküdött, már nekik
is van egy kisfiuk, most született januárban. Április első vasárnapján
fogják keresztelni. Feri munkája révén az alapozástól az utolsó simításigkövethette
a család a templom épülését, ő ugyanis kőművesként végig itt dolgozott.
Ezért is nagyon kedves nekik a Szent Család templom.
Hadd
szóljunk végül a legkisebb fiúról, Tamásról,
aki érkezésével örömet,
fiatalságot varázsolt szülei életébe: ő ugyanis még csak 7. osztályos,
a Vörösmarty Általános Iskolába jár. Képzőművészeti középiskolában szeretne
tovább tanulni grafika és festészet szakon, hobbija a rajzolás és a floorball.
Itt a templomban a ministránsok között láthatjuk.
Egy
a hónap szentjei közül: Szent
Perpetua és Felicitas
Perpetua
és Felicitas, e két fiatal vértanú asszony, a halálig tartó testvéri összetartozás
ragyogó példaképét tárja elénk. Ez a magatartás valóság volt az első századok
fiatal Egyházában. Az Úr szavainak: ,,Ti mindnyájan testvérek vagytok''
(Mt 23,8) megfelelően a keresztények kezdettől fogva ebben az egészen
új és mély értelemben alkalmazták magukra a testvériség fogalmát.
Perpetua,
a Karthagó környékén élő fiatal patríciusfeleség Felicitasszal, a rabszolganővel
együtt hitjelölt volt a keresztények közösségében, melyet általános megvetés
övezett. Elfogták őket. Perpetua még szoptatta első gyermekét, Felicitas
pedig közvetlenül szülés előtt állt. Saturus, a felkészítő hitoktatójuk,
mihelyt értesült a rá bízott hittanulók elfogatásáról, önként jelentkezett,
hogy védencei mellett állhasson.
Hosszú,
felőrlő fogság után egy napon ,,hirtelen a reggeli mellől hurcolták kihallgatásra
őket „a város fórumára”. Váratlanul ismét föltűnt Perpetua apja. Magával
hozta Perpetua gyermekét is, és megpróbálta leráncigálni Perpetuát az emelvényről
e szavakkal:
,,Szánd meg a fiadat!'' Hilarius helytartó, aki a kihallgatást
vezette, szintén így beszélt: ,,Légy tekintettel atyád ősz fejére! Kíméld
kisfiadat! Áldozz a császár üdvére!''Perpetua
azonban kurtán válaszolt: ,,Nem!''Amikor
a helytartó látta Perpetua határozottságát, még föltette a szokásos kérdést:
,,Keresztény
vagy?'' ,,Igen - válaszolta -, keresztény vagyok.'' Rögtön el is hangzott
az ítélet, mely ,,az állatok elé'' küldte a hitvallókat.
Szép
gondolat:
Isten
úgy össze tud fonódni a hétköznapi eseményekkel, hogy csodává lehetnek
általa.(Paul
Müller)
Gyermekeinknek-
egy kis feladat