 |
A Szent Család Templomból 5. évfolyam 9. szám - az Úr 2004. évének szeptember havában. |
Himnuszról-
Himnuszra
Szeptemberben
két egymást követő napon visszaidézzük a nagyböjt hangulatát: Szent
Kereszt felmagasztalásának ünnepén a Megváltó szenvedésére emlékezünk,
másnap a Fájdalmas Szűzanyát látjuk magunk előtt. Szeptember 14-e a keresztre
feszítés hegyén a 4. században épült bazilika felszentelésének napja, ahol
a keresztereklyét őrizték, amelyet a hagyomány szerint Nagy Konstantin
császár édesanyja, Ilona talált meg 326-ban. Az ünnep a Szent Keresztfát
dicsőíti, üdvösségünk eszközét, melyre fölemeltetve az Úr "mindeneket magához
vonzott". A szenvedés jeléből a dicsőség jele lett, az "Emberfiának jele",
mely majd az utolsó napon feltűnik az égen. A "Crux fidelis" himnusz,
amit a nagypénteki kereszthódolaton is éneklünk, Venantius Fortunatustól
származik a 6. századból.
1.
Legnemesebb minden fák közt, hű Keresztfa, áldalak!
Erdő egy sem termett ilyet, ily gyümölccsel gazdagot,
édes fa, mely édes szeggel édes terhet hordozol.
2.
Dicsőséges viadalnak zengje nyelvünk himnuszát,
keresztfának győzedelmén énekeljünk diadalt:
miként győzött halálával mi megváltó Krisztusunk.
3.
Ó magas fa, hajtsd meg ágad, már ne legyen oly kemény,
enyhítsd bensőd merevségét, mit a természet adott,
a mennyei Király testét úgy karold át szelíden.
4.
Egyedül csak te vagy méltó váltságunkat hordani
és a hajótört világot biztos partra menteni:
pusztulástól ezt a földet Bárány vére óvta meg.
5.
Hódolattal adjunk hálát háromságban egy Úrnak,
Atya-Fiú-Szentléleknek, imádandó Fölségnek,
Őt dicsérje minden élő mindörökkön örökké. Amen.
Almásiné
Németh Katalin
Események
templomunkban
Ebben
a hónapban három
gyermek kapta meg a keresztségszentségétNév
szerint:Kristóf, Vanda és
Paulina
Múlt
hónap óta két temetés volt
egyházközségünk területéről.
Október
17-én újra ellátogat templomunkba a püspök atya, hogy a vasárnapi szentmisében
kiszolgáltassa a bérmálás szentségét azoknak, akik ezt kérik. A közvetlen
felkészülés szeptember 19-én vasárnap kezdődik meg: kérjük a jelentkezőket
pontosan járjanak el ezekre, hogy lelkileg felnőhessenek a katolikus nagykorúsághoz.
Mi pedig imádkozzunk értük…
Újra
szeptember van: indul a hitoktatás, mind az iskolákban, mind a templomokban.
Hitoktatóink várják a gyerekeket, kutassuk fel, küldjük őket.Októberben
–a szokásokhoz híven – minden hétköznapi szentmise előtt (s vasárnap is!)
fél 6-tól közösen imádkozzuk a rózsafűzért. Jöjjünk minél többen!
Ministráns tábor Passauban
Másnap
délelőtt megérkeztünk Messerschmidmühle-be, ahol a passaui egyházmegye
ministráns tábora van. Itt először is megismerkedtünk a csoport vezetőkkel,
köztük Kingával, aki Németországban él, de magyar – erdélyi származású.
Utána 4 csoportba osztottak minket: Wolf (farkas), Adler (sas),
Szarvas (Hirsch), Löwe (oroszlán). Első nap ünnepélyes megnyitó
volt. Hétfőn elsőnek egy csoportképet készítettek a csapatokról, aztán
ismerkedési akciót szerveztek. Az ebéd nagyon finom volt kár, hogy nem
ismerik a levest. Délután a pihenő után ún. „Workshop” volt. Természetesen
a feladatok sem maradhattak el: WC-, fürdőszoba tisztítás, konyha szolgálat,
udvar szolgálat és az éjszakai őrség. Kedden egész nap túráztunk (7km-t
gyalogoltunk) különböző akadályokkal, de természetesen mindenben van
valami jó, ebben például az volt, hogy menet közben megálltunk a strandon,
ott ettünk és fürödtünk. Szerdán reggel egy bibliai történetet dolgoztunk
fel, majd ebéd után helyi akadály pályák voltak ún. Paraolimpia. Este sajnos
eltűnt Olimpi, a törpe és meg kellett keresnünk. Másnap délelőtt vezetők
és gyermekek közötti mérkőzések zajlottak le futballból és röplabdából.
Délután megint mentünk strandra, de csúnyán beborult az ég, estére a diszkó
után meg is lett az eredménye. Természetesen kora este volt szentmise is.
Pénteken megnéztük Passaut, ahol eltöltöttünk egy napot.
Szombat
a vissza indulás napja. 20 órakor letettük a pestieket a plébániájukon
és mi csak éjfélkor érkeztünk meg Debrecenbe . Gyönyörű tábor volt, de
lehet, hogy sajnos jövőre nem lesz.Németh
István
Énekkarunk
Bogácson
A
helyek elfoglalása után az énekkar azonnal hozzákezdett a komoly munkához:
„gyere be, gyere be már…”, „lábadozik, lábadozik, meg van a mája…” és folytathatnám
tovább…szóval elkezdték a komoly munkát.
Ildikó,
Erzsike, Tomi és én pedig előkészültünk az ebéd főzéséhez, hisz igazi bográcsos
gulyást tervezett a közösség. S mi történt? Fokozatosan kisütött a nap,
a fű és a föld kezdett felszáradni, s mire az énekkar befejezte a próbát,
el lehetett kezdeni a bográcsban való ebédfőzést. Az ifjúság annyira transzban
volt, hogy a főzés alatt gitáros énekeket daloltak, mindnyájunk szórakozására.
Szombat
reggel gyönyörű időre ébredtünk, „hétágra sütött a nap” és meleg volt.
Ebéd
és szieszta után elmentünk a bogácsi gyógyfürdőbe, egy kicsit orvosolni
reumás és köszvényes végtagjainkat. A víz nagyon jó volt, felüdítő, amíg
benne voltunk. Már sötétedett, amikor visszaindultunk a Diáktanyára, de
olyan fáradtságot éreztünk, mintha szőlőt kapáltunk volna. Ennyire „kiszívott”
a víz mindnyájunkat. Nem sokáig keseregtünk, mert az udvarra érve láttuk,
hogy az esti szalonnasütéshez és tábortűzhöz minden elő van készítve. Rögtön
elfelejtettük a „fürdő fáradtságát” és csatlakoztunk az esti programhoz.
Vasárnap
a tízórai misén a mieink énekeltek a bogácsi hívek nagy örömére. Hívtak,
hogy jöjjünk máskor is. Mint kívülálló, köszönöm a meghívást, Isten áldását
kérem az énekkar és a scola további munkájához. Petrik
János
Bemutatunk
egy családot: A
Gyarmati Család
Ezúttal
nem a képviselő testületből ismert családról, hanem egy másik, hasonló
nevű családról lesz szó, akik – két kicsi gyermekükkel – a vasárnapi szentmisékről
bizonnyal sokaknak ismerősek. (Hiszen a négy éves Dominik olykor
még a kórusra is felmerészkedik kíváncsiságból.) Az édesapának, Ferencnek
református lelkész volt a nagyapja, maga is református, s minthogy már
házasságkötéskor elfogadták és azóta is tiszteletben tartják egymás vallását,
mindkét templomot látogatják (azaz a miénk mellett a Széchenyi kerti
református templomot is). A miénket mégis sűrűbben, hiszen (görög)
katolikus esküvőjük volt, s gyermekeik római katolikusok. Kicsit komplikáltnak
látszik, pedig az élet hozta így: Ferencnek volt egy előző, érvénytelen
házassága. A családban él az ebből a házasságból származó gyermeke, Álmos,
aki kicsi korától elfogadta Ritát édesanyjának. Most már nagyfiú:
a nyíregyházi Zeneművészeti Szakközépiskolába jár, harsonán játszik. Hétvégeken
persze hazajár. De térjünk vissza a szülőkhöz: Ferenc az Agrártudományi
Egyetemen dolgozik: növénynemesítéssel foglalkozik, főképp kukorica és
napraforgó nemesítésével. Rita tanárnő a böszörményi szakközépiskolában,
matematika-fizika szakos. Jelenleg gyeden van kisebbik gyermekükkel. A
család fő érdeklődési köre a néprajz, népi hagyományok: táncházak, klubok
lelkes látogatói voltak, mindketten néptáncosok – ennek kapcsán találtak
egymásra is. Sűrűn jártak Erdélybe, s remélik – ha a gyerekek nagyobbak
lesznek, újra járhatnak majd.Hiszen
még Dominik is kicsi – épp ma volt először ovis hittanon Jutka néninél,
s azt mondja, jöjjenek a jövő héten is. A ragyogóan kék szemű, göndör csurkás
Ditta pedig alig múlt egy éves. Őt már ebben a templomban keresztelték,
mégpedig János atya; idekerülése után a legelső keresztelési szentmiséjén.
A kicsik is szeretik a népzenei kazettákat, természetes, hogy ez szól náluk
otthon, Álmos táncolt is. Terveik? Épp elég program lesz a három gyermeket
szépen felnevelni… Könnyebb lenne, ha Rita a gyes után közelebb találna
állást.S jó lenne majd hosszabb
kirándulásokra eljutni.
Egy a hónap szentjei közül: Claver Szent Péter
Pedro
Claver a néger rabszolgák között hirdette az evangéliumot. 1616-ban szentelték
pappá. Az Afrikában összefogdosott és embertelen körülmények között amerikai
partokra szállított négerek vigasztalására és keresztény hitre nevelésére
szentelte életét. Keresztelési jegyzéket vezetett. 30.000-nél több keresztséget
szolgáltatott ki. Minden megkeresztelt rabszolga kapott egy érmet, s a
nyakában hordta, hogy felismerjék keresztény voltát. Ebben az időben (1620
körül) fogadta meg Péter, hogy a rabszolgák örökös rabszolgája lesz. Harmincnégy
évet töltött az életéből a cartagenai kikötő körzetében.
1654.
szeptember 8-án halt meg. 1888. január 15-én tanítójával, Alonso Rodriguezzel
együtt XIII. Leó pápa szentté avatta. 1896. július 7.- én ugyanez a pápa
az egész néger misszió védőszentjévé nyilvánította.Petrik
János
Szép
gondolat
Szabó
Lőrinc: Hazám,
keresztény Európa
(részlet)
Mi
lesz, ha megjő Krisztus éss újra megvált
- óh, nem a jók,
új
országot teremt a földön,de a gonoszok
vére árán.
ha
elhullanak a banditák,
s
nem lesz több harc, se kard, se börtön,hazám,
boldogtalan Európa,
ha
túléled a harcok végét,
ha
égi szerelmét a földielbírod-e még
te az Istent,
szükséghez
szabja majd a Bárány,a Szeretetetés
a Békét?
Gyermekeinknek-
egy kis feladat
A
múlt havi rejtvény megfejtése: Az idézet István királynak fiához, Imréhez
szóló Intelmeiből való.
Új
feladványunk: Hogy szól a következő idézet eredetileg, és ki mondta kinek
ezeket a szavakat?
„Mstr!
J nknk tt lnn! Hdd ksztsnk hrm strt: nked gyt, Mzsnk gyt s llsnk gyt!”
(Reméljük
a hittanórák elindulásával a ti rejtvényfejtő kedvetek is megnő.)
Egy
csepp derű -
felnőttnek sem árt
Lefekvés
után keserves bömbölés hallatszik az ikrek szobájából. Az édesanya ijedten
nyit ajtót, s látja, hogy egyikük sír, a másikuk pedig huncutul somolyog.
„Mi baj van?” – kérdi. „Semmi” – feleli a huncut – „csak éppen a nagyi
őt kétszer fürdette meg, engem pedig egyszer sem!”