TÓCÓI HARANGSZÓ
A Szent Család Templomból
5. évfolyam 10. szám - az Úr 2004. évének október havában.

Himnuszról- Himnuszra

A bérmálás szentségének kiszolgáltatása teszi aktuálissá e havi himnuszunkat: Hrabanus Maurus (IX. sz.) Veni, creator Spiritus kezdetű gyönyörű költeményét. Pünkösdön kívül nem csak a szentség kiszolgáltatása előtt, hanem lelki napok, alkalmak nyitására is ajánlják éneklését – mint a világegyház egyetemes énekét – akár latinul is. Az Egyház Szentlélek-hitének csodálatos megvallása ez: a Lélek szentel minket Isten templomává, Ő nyitotta meg az apostolok ajkát, s teszi azóta is az igazság hirdetőjévé az Egyházat. Kegyelme megvilágosít, hogy megértsük Isten tervét, s megerősít, hogy képesek legyünk azt megvalósítani.

Teremtő Lélek, jöjj közénk!
Híveid szívét látogasd,
Töltsd malaszttal a lelkeket,
Kiket hatalmad alkotott.
Te, kit védőnek mondanak,
S mellénk a magas ég adott,
Tűz, élő Forrás, Szeretet,
Te lelkek lelki olaja!
Ajándékoddal hétszeres!
Te ujj az Isten jobb kezén!
Atyának ígért Szózata,
Ki ajkainkat megnyitod!
Érzékeinkbe gyújts Te fényt,
Szívünk szerelmed töltse be,
S mi bennünk testi gyöngeség,
Örök erőddel izmosítsd!
Ellenségünket űzzed el,
A békét tüstént hozd közel,
Előttünk járva, mint Vezér,
Kerüljünk mindent, ami árt.
Általad tudjuk az Atyát,
S ismerjük, adjad, a Fiút,
S ki kettejüknek Lelke vagy:
Tebenned higgyünk végtelen! Amen.
(Babits Mihály fordítása)

Események templomunkban

Ebben a hónapbannégy gyermek kapta meg a keresztség szentségét templomunkban. Név szerint: Henrietta, Dóra, Péter és Zoltán. Hajdúsámsonban négy keresztelés és három temetés volt. Debrecenből egy temetést kértek.

Október másodikán a püspök atya is meglátogatta a templomkertben flekken sütésre összegyűlt fiatalokat, akik így emlékeztek vissza a nyári tábori élményekre.

Október 7-én, a Rózsafüzér Királynőjének ünnepén volt a Szent Erzsébet Otthon felszentelésének első évfordulója, amelyet szentmisével, gyermekek műsorával és agapéval tettek emlékezetessé az ott lakók számára. 

A krakkói Isteni irgalmasság templomában október 9-én Erdő Péter bíboros úr felszentelte a magyar kápolnát. Az ünnepi szentmisén a többi püspökkel együtt ott volt Bosák Nándor megyéspüspökünk és a mi András atyánk is. A vasárnapi szentmisén a Fausztina nővér rendtársaitól vásárolt ostya került az oltárunkra és azzal áldozhattunk. Így egészen közvetlen részesei lehettünk ennek a szép ünnepnek.

Mint már írtuk, október 17-e nagy ünnepe lesz templomunknak: 13 fiatal kapja meg püspök atya közvetítésével a Szentlélek ajándékait a bérmálás szentségében. 

Közeledik mindenszentek ünnepe és halottak napja: a krizantémok és mécsesek mellett emlékezzünk halottainkra imádsággal, és értük mondatott szentmisével is… November 1-én délután 4 órakor a Köztemetőben koncelebrált szentmise lesz az összes elhunytért.

Bérmálkozóink:„NEM SOKASÁG, HANEM LÉLEK S SZABAD NÉP

TESZ CSUDADOLGOkaT”… 

Aradi Aliz, Báránkó András, Fekete Tamás, Harakály Anita, Hekler Zsuzsanna, Leiter Imre, Ördög Tivadar, Pallag Márton, Papp Balázs, Petrik Andrea, Sebők Eszter, Sztakhó Csaba, Török Szandra. 
Ugye sok ismerős van a nevek között? S hiszem, hogy sokunknak nemcsak a nevek csengnek ismerősen, hanem a fiatalok arca is felsejlik. Legfeljebb azon csodálkozunk el, hogy már ilyen nagyok! Hisz nemrég még a kápolnában óvodásként köszöntötték édesanyjukat anyák napján! S hogy örültek a gyermeknapi fagylaltnak! Igen, ők már e templom falai között nőttek „nagykorú” (azaz hitüket tudatosan vállaló) kereszténnyé. János atya azt mondja, foghatós csapat, komolyan vették a felkészülést, értik, mit vállalnak. 
Mind évekig jártak hittanra,legalább annyi éve, amióta ez a Harangszó megjelenik. 2000. októberében vártuk először bérmálkozásra főpásztorunkat. Akkorra készült el az első szám, melyet nagy izgalommal nyújtottunk át Neki is és minden olvasónak. Azóta telnek a hétköznapok és az ünnepek itt a Tócóskertben is. A fiúk között vannak, akik rendszeresen ministrálnak hétköznapokon is, a kislányok között, akik a szkólában énekelnek. Otthon érzik magukat Isten házában kicsi koruk óta. 
Persze kevesen vagyunk, fájdalmasan kevesen ahhoz képest, ahányan lehetnénk, „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép” – mondja Berzsenyi. Igen: szabad. Szabad elhatározásból, emelt fejjel vállalja a hitet. Krisztus igazsága teszi szabaddá, vezeti ki a bűn rabságából az ilyen embert. Értitek, érzitek, kedves fiatalok, milyen nagyszerű dolog tudatosan elkötelezni magatokat a jó oldalán? S azt is tudjátok, milyen nehéz lesz mellette kitartani? Saját erőből lehetetlen. A Lélek segítségével, amit most megkaptatok, minden lehetséges. Az evangéliumokban kicsi mustármagról olvastok, kovászról, mely átjárja a tésztát és sóról, mely megízesíti az ételt. Az Isten „erőterében” élő ember környezetére is képes átsugározni valamit ebből az erőből. Jár-kel a világban, s a többiek érzékelik, hogy egy picit más. Ha hibázott, bemeri vallani, tud bocsánatot kérni, ha elesett, fel tud kelni. Mert vele van Isten Lelke és segíti őt.

Miért szeret ebbe a templomba járni?

Fiatal beszélgetőpartnerem Maráz Nikoletta az (augusztusban bemutatott Verához hasonlóan) a Máltai Szeretetszolgálat révén került kapcsolatba templomunkkal. (Reméljük, ez a kapcsolat egyre szorosabb lesz.) A maga 16 évével ő a legnagyobb testvérei között: ugyanis Henriett 10, Dénes 9, Marietta pedig 8 esztendős. Az elmúlt hat évben édesapjuk nevelte őket. Ő, sajnos, ez év február 29-én meghalt. Ettől fogva anyjuk – hogy az állami gondozást elkerüljék - visszafogadta a gyermekeket. A legutóbbi csoport tagjaival együtt ő is élvezhette a lichtensteiniek vendégszeretetét, s találkozhatott a hercegnővel. Báránkóné Ildikó hívta fel a figyelmét templomunk ifjúsági csoportjára,így nyáron már ő is részt vett a bélapátfalvi táborban. Itt megismerkedett János atyával, s ha teheti, jön a hittanórákra. Testvéreivel együtt meg vannak keresztelve (görög katolikusok), s a vasárnapi szentmisékre már testvérei is el eljönnek. Niki pedig egyre otthonosabban érzi magát nálunk; barátnői Báránkó Niki, Petrik Judit és Anita… Csillogó szemmel mesél, szóval nem is kell mondania, látszik rajta, milyen fontos neki ez a templom. Igyekezzünk, hogy Isten megtartsa közöttünk!

Bemutatunk egy családot: Az Ördög Család 

Az ősök geszterédiek, bár Mihály szülei a hatvanas években elköltöztek „szerencsét próbálni” a pilisi Tinyére, ahol ő született, s itt is élt 14 éves koráig, az ottani templomban ministrált. Aztán a család hazaköltözött, s az idő teltével itt ismerkedhetett meg leendő feleségével, Judittal. Egy ideig a Nyírlugosi Állami Gazdaság adott munkát mindkettőjüknek (Mihály – végzettségének megfelelően – pincér, Judit titkárnő volt). Nehéz indulás volt: albérlet, melyben csak a bútor volt az övék, s végzettségük kereskedelmi ágát hasznosítva alkalmazotti munkát vállaltak, majd belevágtak egy vállalkozásba. Jelenleg két papírüzletük van. A Nagy Sándor telepi düledező kis házat lakótelepire cserélték: akkor jöttek ide a Derék utcába, mikor éppen finisben volt a templomépítés. Ennek megörvendezvén, Judit ide szoktatta az egész családot. A fiúk óvodás koruk óta hittanosok, kisiskolás korukban mindketten egyedül jártak hittanra az osztályukból. Richárd és Tivadar templomunkban voltak első áldozók, s itt lettek bérmálkozók (Ricsi 2 éve, Titi pedig a mostani alkalommal!) Ricsi a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába jár (pincér akar lenni, mint az apja), s ide készül a most nyolcadikos öccse is. 

A család a keresztény bálok hűséges látogatója (Imrének csak egy szavába kerül, s máris küldik a sok tombolatárgyat). Barátaikkal (akik részben a szintén Debrecenbe költözött rokonokból állnak) hosszú asztalt megtöltenek. 

Judit édesanyja (Pálocska Mihályné Anna néni) is szereti templomunkat, gyakran képes 6 órától utazni, hogy ideérjen a vasárnapi misére. Az egész nagycsalád (Juditék sokan voltak testvérek!): több mint 30 fő! a Diófa utcai házszentelőn volt együtt András atyával. Judit álma, hogy a korán meghalt édesapákért bemutatott szentmisére újra összehozza őket. 

Egy a hónap szentjei közül: Karthauzi Szent Brúnó
Kölnben született 1030 körül és Dél-Itáliában halt meg 1101. október 6-án.
Brúnó családjáról csak annyit tudunk, hogy az alsó-rajnai tartomány nemességéhez tartozott, alapos műveltségre tett szert a vallásos és a világi irodalomban. 
A kölni Szent Kunibertről nevezett káptalani iskolában kezdett tanulni, majd hamarosan átkerült Reimsbe, és ott fejezte be tanulmányait. Korán elkezdett készülni a papságra. Felszentelése után nemsokára a káptalani iskola tanára lett, 1056-ban átvette az akkor már híressé vált iskola vezetését.
Látva az egyházi vezetők anyagiasságát, Brúnó fogadalmat tett, hogy elhagyja a világot, és a szegény Krisztust fogja követni. 
1084 tavaszán Chartreuse erdejében úgy döntött, hogy véglegesen megtelepszik. Ekkor már hat társ volt mellette: négy pap és két laikus testvér. A karthauziak, nevüket éppen Chartreuse-ről vették, hat évig éltek itt a csendes magányban, elrejtve a világ elől, anélkül, hogy regula szabályozta volna az életüket 

1090-ben Brúnó egykori tanítványa, aki II. Orbán néven pápa lett, magához hívta egykori mesterét. Azt kívánta, hogy tanácsadóként álljon mellette, Brúnó pedig késlekedés nélkül útnak indult Itáliába. 

A remeteség szeretetét magával vitte, ezért Rómában megépítette a Santa Maria della Torre nevű karthauzi remeteséget. Tíz évvel később itt halt meg. Ünnepét október 6-i dátummal 1623-ban vették fel a római naptárba.Petrik János

Szép gondolat

Lélegezz bennem, Szentlélek, hogy szentül gondolkozzam.

Vezess engem, Szentlélek, hogy szentül cselekedjem.

Vonj engem, Szentlélek, hogy szentül szeressek.

Erősíts engem, Szentlélek, hogy ami szent, arra vigyázzak.

Őriz engem, Szentlélek, hogy soha el ne vesszek.(Augustinus=Szent Ágoston)

Gyermekeinknek- egy kis feladat

Múlt heti rejtvényünk megfejtése: „Mester! Jó nekünk itt lenni! Hadd készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Egy jó megfejtés érkezett, Gyarmati Ádámé. Újabb feladványunk: Az alábbiakat Jézus mondja az ifjúnak, akit megkedvelt. Tedd helyes sorrendbe a szavakat! „van, így add lesz Menj, szét gyere szegények a el, tarts és amid velem! És az oszd közt, kincsed égben, azután”

Egy csepp derű - felnőttnek sem árt

Szünidőben a kispap hazautazik a családi gazdaságba. Bátyja este szokás szerint nagy vesződség árán terelgeti befelé a disznókat az ólba. Odaszól kispap öccsének: „Igazán segíthetnél!… Te biztosan tanultad teológiából, Noé hogyan terelte be az állatokat a bárkába…”