Események
templomunkban
Anyák
napján egy kislánynak, Zorának volt a keresztelője.
Bizonnyal
észrevették a kedves hívek, hogy az utóbbi időben is szépült, gyarapodott
templomunk: a húsvéti gyertya új, a szentély bútoraival azonos stílusú
tartót kapott, az oltáron pedig szép nagy (Korondról hozott) kereszt
áll. A korábbi,(Rómából hozott)
a hajdúsámsoni templom oltárára költözött.
A
hó végi vasárnapi misén bemutatkozott templomunk alakuló ifjúsági zenekara,
van már némi felszerelésük, s reméljük, a jövőben ez még gyarapodik: kívánjuk,
hogy lelkesedésük, szorgalmuk kitartson, s a maguk stílusában dicsőítsék
Istent új énekekkel!
Amint
közeleg plébániánk nagyszabású nyári zarándoklata, még mindig gazdagodik
a program: a Lisszabontól Barcelónáig tartó út néhány emlékhelyével: (Avila,
Montserrat, Manrésa) Így egy nappal később érünk haza (június 30-án),
s a repülő Barcelonából indul. Itt tájékoztatjuk a zarándokokat, hogy mindenki
szerezze be a TB-nél az E111-es nyomtatványt, ez helyettesíti az EU országokban
a TB kártyát!
Szerkesztőségi
felhívás
Immár
56-odjára megjelenő kis újságunk eddigi számaiban elég jelentős mennyiségű
anyag gyűlt már össze ahhoz, hogy lassan egy évkönyvben, egy "Tócói
krónikában" gondolkozzunk. Ennek elsődleges célja lesz a lakótelep plébániájához
tartozó, magukat idetartozónak valló családok, közösségek, személyek fényképes
és szöveges bemutatása - elsősorban azért, hogy egymást ilyen módon
is megismerhessük. Ebből következik, hogy egyrészt, a már eddig bemutatott
közösségekről, családokról, személyekről fotót szeretnénk készíteni, akik
pedig még bemutatásra várnak szeretnénk őket megtalálni. Legalkalmasabb,
ha Kind Imrénél ők maguk jelentkeznek vagy felhívják a figyelmet,
ha valakiről tudnak, s mi megkeressük őket. Tisztelettel kérjük, ne utasítsák
vissza ezt a lehetőséget! A kötet végére egy névjegyzéket tervezünk, ebben
is segítsenek, hogy minél teljesebb legyen! Természetesen kerül a krónikába
egyéb szívet-lelket tápláló - régi és új - olvasnivaló is.
Ez
a munka minden bizonnyal hosszú időt vesz igénybe - addig azért (az
eddigiekhez hasonlóan) minden hónapban megjelenik majd a Harangszó
- s az évkönyv elkészülte után fogja arculatát megváltoztatni...
Előre
is köszönjük mindenki segítségét, aki valamilyen módon bekapcsolódik munkánkba.
Szubjektív gondolatok a Szentatyáról
- Almási
Gábortól
"Habemus
papam!" - van pápánk, XVI. Benedek. Amikor meghallottam ezt a nevet, a
pápák könyvéből végigolvastam az összes eddigi Benedek pápa (és ellenpápa)
életrajzát, hogy megértsem, mely nyomvonalat kívánja követni új szentatyánk.
Az életrajzok alapján úgy gondoltam, a tudós pápák sorát szeretné gazdagítani.
Később megtudtam, hogy részben igazam volt, mert a szentatya nem csak XIV.
és XV. Benedek tapasztalatára, műveltségére és képzettségére gondolt névválasztásánál,
hanem Szent Benedekre, Európa védőszentjére is. Ma, amikor Európa egyre
inkább missziós területté válik, valóban fontos, hogy olyan pápánk legyen,
akinek különösen fontos Európa kereszténysége, és a keresztény Európa.
E kettő sajnos külön fogalom, mert – bár élnek keresztények Európában -,
Európa nem keresztény többé. Jó tudni azt is, hogy olyan szentatyánk van,
aki szereti Magyarországot, és Szent István királyunk Intelmeit rendszeresen
olvassa. Amikor 1998–ban, a Szent István Társulat fennállásának 150 éves
évfordulóján Stephanus-díjjal tüntették ki, szent királyunkat a keresztény
Európa egyik alapítójának nevezte, és büszkén vette át a díjat. Jó lenne,
ha mi is büszkék tudnánk lenni keresztény gyökereinkre, és –bizakodva írom
le-, keresztény jövőnkre is!
Miért
szeret ebbe a templomba járni?
Egy
hétköznapi szentmise után beszélgettem Pósán Miklósnéval – sajnos
csak egész röviden. Siet, mondja, "messze" lakik ő innen, az István út
elején. Két éve költözött ide Nyíradonyból, azóta gyakori látogatója templomunknak.
Vasárnap a görög katolikus szentmisére jár, hétköznap is eljön, amikor
csak teheti (már 80. évét töltötte!) a "drága Szűzanyához", hogy
imádkozzon családjáért, szeretteiért (két unokája van). Isten tartsa
meg még sokáig köztünk!
Bemutatunk
egy családot: a
Leiter Család
Mikor
ezt a családot kiválasztottam bemutatásra, meglepődtem, de még inkább megörültem,
hogy épp az ő kislányukat fogják keresztelni május első vasárnapján. A
különleges nevű, alig 4 hónapos Zorát nem csak a keresztelési szentmisén
volt alkalmunk látni: édesanyjával és bátyjaival itt van közöttünk kockás
babakocsijában vasárnapról vasárnapra előtte is, azóta is. Édesanyjuk,
Leiterné Kovács Klára mondhatni hivatásos családanya három gyermekével;
csak a fiúk születése előtt dolgozott valamit a szakmájában. Geszterédi
születésű, de érettségi óta nem került haza. A fiúk már nagyok: Imre
épp most végezte el az általános iskolát, jövő tanévtől kezdve Böszörménybe
jár majd szakközépiskolába környezetvédelmi szakra. Konrád is 13
éves, jövőre lesz hetedikes. Annál büszkébbek húgocskájukra, akit szemlátomást
máris megkedveltek. Az édesapa is Imre (az ő nevét kapta az elsőszülött
fiú) ebesi születésű, református. Gépkocsivezető, s így bizony kevés
időt tud tölteni családja körében, pedig értük él, értük dolgozik, mindene
ez a szépen gyarapodó család. 1990-ben esküdtek, sajnos, nem köthettek
egyházi házasságot, mert Klárának volt előtte egy rövid életű házassága
templomi esküvővel. Bizony nagy bánata, hogy nem járulhat szentáldozáshoz.
Annál inkább igyekszik a gyerekeket vallásosan nevelni: a fiúkat hittanra
járatja, Imre már bérmálkozott is nálunk, Konrád még csak elsőáldozó volt.
A
családot erős szálak fűzik a nagyszülői házakhoz: az iskolai szünetekben,
de gyakran egy-egy hétvégén is sok időt töltenek Geszteréden, akkor aztán
csinálnak mindent sorban: kapálnak, állatokat gondoznak, és persze vasárnap
a papával mennek templomba. Nagyanyjuk mélyen vallásos, búcsújáró asszony.
Volt már Lourdes-ban, Fatimában. Az egész család szeret utazni: voltak
már Ausztriában, Németországban, Svájcban. Most ugyan a kis Zora miatt
egy ideig nem gondolhatnak közös messzi útra, de ez egyáltalán nem baj.
Adja
Isten, hogy ezek a gyerekek továbbra is ilyen szeretetben, Istennek tetsző
módon növekedjenek családjuk körében...
Egy
a hónap szentjei közül: Nepomuki
Szent János
Neve
jelentése héberül: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
1350
körül született a cseh erdős hegység pilseni járásának Pomuk nevű piciny
falujában, szegény családból. Csecsemőkorában súlyos betegsége miatt szülei
megfogadták, hogy felgyógyulása esetén papnak fogják nevelni. Felgyógyult,
és Prágába került. Jogot tanult, majd pap lett, azonban életéről csak a
vértanú-legendájából ismerünk pontos adatokat. Prágában népszerű hitszónok
volt, érseki titkár, azután kanonok, majd általános érseki helynök lett.
Később
egy sikeres böjti beszédsorozat eredményeképpen IV. Vencel király udvarába
került, itt a szerepe a szegényekről való gondoskodás volt, a szegények
"alamizsnás ember"-nek nevezték. Mindenki hozzá fordult ügyes bajos dolgával,
és ő örömmel foglalkozott a sok kéréssel. Johanna királyné Jánost választotta
lelki atyjának. János az Egyház érdekeit védelmezve szembe került a királlyal,
ezért több főpappal együtt a király elfogatta és megkínoztatta.
Vencel
király hirtelenharagú, kíváncsi és féltékeny ember volt. Faggatni kezdte
Jánost, hogy miről beszélgetnek a gyónáskor. János a gyónási titokra hivatkozva
azonnal visszautasította a kíváncsi kérést. Nem használt sem ígérgetés,
sem fenyegetés. Kínvallatásra ítélte dühében a király, de a gyónásból egy
szót sem tudtak kiszedni a papból. Ekkor a szentet összekötözve éjjel a
Prágán átfolyó Moldvába dobták 1383-ban. A prágaiak kihozták a vízből a
holttestet, és elégtételt követeltek az "alamizsnás atya" haláláért a királytól.
A király a Szent Vitus székesegyházban temettette el a vértanút, mégpedig
a legnagyobb ünnepélyességgel.
Tisztelete
a középkorban gyorsan terjedt el Közép- és Kelet-Európában. A prágai Károly-hídon
1638-ban állították fel szobrát, ennek mintájára mindenfelé emeltek hasonló
szobrot tiszteletére. Legtöbb ábrázolásánál feje körül öt csillagból álló
koszorú látható, ez a latin tacui (hallgattam) szó 5 betűjét jelképezi
1719-ben
sírját felbontották és nyelvét épségben találták. 1729-ben avatták szentté.
1929-től Csehország fő védőszentje.Petrik
János
Szép
gondolat
Várkonyi
István: Rózsafűzér (részlet)
