Nagyböjti elmélkedés

"Vajon gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek." (Mt 9,15)

Jézus szavai ezek, amelyek különösen most, a böjti időszakban nyernek számunkra jelentést. Gondolkozzunk el rajtuk. Néhány évvel ezelőtt egy ismerősöm büszkén mutogatta "lelki" könyvekből álló gazdag gyűjteményét, majd elővett egy kisebb Bibliát, és megjegyezte: "Ennyi a kereszténység...". Jókora adag gúny és becsmérlés volt a hangjában, de biztos vagyok benne, hogy mindennek nyoma sem maradt volna, ha csak egyszer veszi a fáradtságot, és elolvassa a Bibliát, mert a Szentírásban minden benne van, amit meg szeretnénk érteni, amire keressük a választ, és ami életünkhöz és üdvösségünkhöz szükséges. A nagyböjti idő különösen alkalmas az elmélkedésre. Vegyük kezünkbe naponta a Bibliát és olvassuk, hogy a böjt ne váljon külsőséggé, hanem betöltse valódi szerepét az életünkben! Ehhez kérem Isten áldását!Almási Gábor

Szép gondolat: nemzeti ünnepünk alkalmából

Minél magasabb igényeket támaszt számunkra a jelen s a jövő, annál nagyobb szüksége van az embernek a maga múltjára.(Han Fousastié)

Miért szeret ebbe a templomba járni?

Ezúttal Brúgós Gyula festőművészt kérdeztem meg. A templomunkban rendezett kiállításon ő is szerepelt két képpel, sőt az első, jótékonysági bálunkon valaki közülünk az ő festményét nyerte, mint fődíjat. A jobb oldali padsorok szélén szokott ülni, a fehér haja ellenére is inkább fiatalnak látszó férfi. Felesége református, azért jár egyedül a templomba. A család 1988-ban hivatalosan költözött át Szatmárnémetiből. (A Képzőművészeti Akadémiát Kolozsváron végezte). Két év albérlet, majd hajdúböszörményi bejárás után végre a Tócóskertben vettek lakást, ettől kezdve járt a kápolnába, eleinte közelsége miatt, majd kezdtek kialakulni itteni kapcsolatai. "Én a Jóistent keresem a templomban mindenütt - és meg is találom. Rendíthetetlenül bízom benne, hogy - mint eddig, most is megsegít.Nem a piacnak festek, hanem belső sugallatra, s így bizony - szabadúszóként - nem könnyű. A család segít, s majdcsak találok munkát is... Ez a magyaros stílusú templom felüdítő jelenség itt a lakótelep közepén. Szívesen segíteném, amivel szakmámból adódóan tudom, ha szükség van rá, rajtam nem múlik... Az énekkarba is megpróbálok visszamenni legalább a Passió éneklésére. Sajnos, súlyos beteg édesanyám gondozása épp a próbák idején szólít el..."

A Katolikus Egyház technikai kódja: 0011

Események templomunkban

E hónap első vasárnapján négy gyermek: Martina Márta, Zsófi és két Bence kapta meg a keresztség szentségét, ugyanekkor történt két katekumenünk, Judit és Ferenc kiválasztása a húsvéti szentségek vételére. Segítsük őket imáinkkal!

Február 21-én temettük Fekete Mihály (élt 84 évet) testvérünket. 

Nemzeti ünnepünk előestéjén hazánkért imádkoztunk.

Március 15-én személygépkocsikkal (21 fő) kirándulni mentünk a mintegy 160 km-re lévő Bihar hegységbe. Igazi, téli hegyi túrában lehetett részünk. Az általunk bejárt részen a hó-vastagság 1,5 m volt. A kisebbek olykor eltűntek a hóban.

Március 11-én a katolikus iskolákra 32 ezer Ft. gyűlt össze.

Március 18-án az árvízkárosultak javára gyűjtünk. A hívek természetbeni adományait (tisztítószer, ruha), a gátszakadás másnapjától folyamatosan eljuttatjuk a kárt szenvedettekhez. 

Március 26-28. (hétfőn, kedden és szerdán) templomunkban végzi lelkigyakorlatát a Svetits Gimnázium egyik (9.) osztálya. Szolgáljon lelki épülésükre!

Március 31-én délután 5 órától lesz templomunkban a VIII. Ökumenikus Énekkari Találkozó: 12 kórus érdeklődött, mintegy 300 embert várunk. Jöjjünk el mi is minél többen, hívjuk ismerőseinket erre a szép alkalomra. 

Április 6-án, pénteken (mint más városokban is szokás) a debreceni katolikus hívek nyilvános keresztutat végeznek a Piac utcán. Városunk büszkesége, a három Munkácsy kép, e képek köré csoportosítjuk a keresztút stációit. A Szent Anna, a Szent László és a Szent Család templom vezeti az egyes képekhez kapcsolható állomásokat, mi a Golgota körüli utolsó négy állomást.Jöjjünk és mutassuk meg az embereknek, hogyan szoktunk mi - népünk hagyományát ápolva - a nagyböjt péntekjein Krisztus szenvedéséről megemlékezni. (A többi pénteken a szokásos módon templomunkban végezzük a keresztúti ájtatosságot).

A templom közösségének nagyböjti lelkigyakorlata, április 7-9. a szombati és hétfői szentmisében illetve vasárnap délután 6 órától lesz. Az elmélkedéseket Nyizsnyánszky Lajos atya vezeti.

A nagyhét és a húsvét liturgiája a szokásos módon lesz ebben az évben is. Nagycsütörtökön este 6 órakor, nagypénteken félhatkor, nagyszombaton pedig félkilenckor kezdjük a szertartásokat. A feltámadási körmenetre így este 10 óra körül kerül sor. 

Bemutatunk egy közösséget: a Szent Család Kórus

Az ökumenikus énekkari találkozó - és persze a nagyhét liturgiája - irányítja most figyelmünket templomunk énekkarára. A kápolnában még József atya kezdeményezte alakulását, s első komolyabb vállalkozása épp a virágvasárnapi passió éneklése volt négy évvel ezelőtt (B év - A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése Szent Márk szerint). A maroknyi csapat már abban az évben nekibátorodott és indult az énekkari találkozón, ahol azóta minden évben részt veszünk.

Kik a tagjai az énekkarnak? Mindenki, aki szeret énekelni, s vállalja, hogy hagyja magát minden lehetséges eszközzel tanítani (pl. szólamonként, kazettáról), életkorra való tekintet nélkül. A legfiatalabb Andika 9 éves, a legidősebbet, Erzsike nénit 88 évesen (saját kérésére) búcsúztattuk. 

Különös társaság a mienk: a szombat-vasárnapi misék után a kifelé vonuló hívek még hallhatják mókás szövegű beénekléseinket, utána jönnek a próbák, amelyeken a gregorián, reneszánsz és barokk dallamokon kívül olykor a latin-, olasz-, angol-, német nyelvű szövegek is próbára teszik a társaságot: mert bizony mindent azon a nyelven a legszebb énekelni, amelyen a zeneszerző írta. Mikor már jól megdolgoztunk egy-egy igényesebb számmal (mert az Akadémia egyházzene szakára járó karnagyunk, Németh Béla nem adja olcsón), akkorra egyre jobban meg is tetszik nekünk, s örülünk, hogy belevágtunk. (Mert nem azért komponáltak legjobb zeneszerzőink Isten dicséretére annyi szép éneket, hogy azok csak leírva legyenek, s ne szólaljanak meg).Több tucat számot tudunk már, tavaly pl. a nagyböjt minden vasárnapján énekeltünk. Kétszer szerepeltünk a máriapócsi zarándoklaton, s négyszer közösen a Széchenyi kerti református testvéreink Halleluja kórusával. 

Jó hangulat uralkodik a próbákon, névnapján énekkel köszöntjük az ünnepeltet, olykor egy-egy "hangos" összejövetelt is megengedünk magunknak. Ám most éppen nyakig vagyunk a sok tennivalóban: aki teheti, kapcsolódjon be a Passió éneklésébe. Hadd visszhangozzon jó akusztikájú templomunk virágvasárnap is, mint minden vasárnap a régi szép magyar énekektől!

Bemutatunk egy családot: Az Asztalos család

A képviselő testület következő családja: Asztalosék. Amikor nemrégiben az atya egyik vasárnap örömmel adott hírt egy súlyos műtéten átesett beteg testvérünk gyors talpra állásáról, Ibolyára gondolt, akit 1987 óta már nyolcadszor műtöttek gerincén és lábán, protézissel segítvén az elmeszesedett részeket.Fiatal korában szertornász volt Ibolya, s mikor ezt – férjhez menése után - abbahagyta, akkor kezdődtek a problémák. Ő debreceni református családból származik, a férje, Attila, aki erdélyi, katolikus. A kolozsvári Mátyás templomban volt az esküvőjük (az idén lesz 25 éve!), amelyre már gyónással, elsőáldozással készült fel Ibolya is - így vált katolikussá. Attilát két év múlva hivatalosan átengedték Debrecenbe, s megkezdődötta tisztes megélhetésért folyó küzdelem: férfifodrász szakmáját autószerelőséggel bővítette, s azóta mint gépész - de mint afféle ezermester is - rengeteget dolgozik, küzd (néha el-eltöpreng a világ igazságtalanságán). Ott dolgozott templomunk építésén is: erre fordítván szabadságát. Azóta rendszeresen segít a karitatív csoportnak, s sokféleképpen hasznosítja magát a templomban és a templom körül. Családján rajta Isten áldása: Attila fiuk 22 éves, műszaki menedzsernek tanul (most éppen nyelvtudását tökéletesíti Angliában), a templomszentelés utáni vasárnapon nálunk bérmálkozott.Ibolya pedig kényszerű szabadidejének nagy részét (Andi lányától született) unokái nevelésének szenteli. Nikike 12 éves bájos kislány, templomunkban volt elsőáldozó, lelkes hittanos, nagyanyjával együtt szokott felolvasni. Dávid még csak 3 éves, s mint "őszinte ember" olykor hangosan beleszól a szentmisébe, ezért vár még Ibolya rendszeres el hozatalával. Ám otthon sokat imádkoznak együtt. Ibolyának 1995 óta mindennapos olvasmánya a Biblia. A harmadik műtétje volt akkor, s nehezen jött vissza az altatásból. Ebben az állapotban megtapasztalta Isten segítségét: "Ne félj!" - halotta a hangot - "Nem halhatsz meg, a fiadat fel kell nevelned!" Azóta teljes átadással bízza magát és családját gondviselő Urunkra. 

Egy a hónap szentjei közül:Szent József

Sokan felteszik azt a kérdést, hogy sokat, vagy keveset tudunk Jézus nevelőapjáról, Szent Józsefről? A Kinyilatkoztatás szerint éppen annyit, amennyit kell. Tudjuk, hogy Dávid király nemzetségéből származott (Lk 2,4).Ebben az időben a „vezér pálca” már elvétetett Júda törzsétől és Dávid házától, Szent József a szegény kézműves emberek közé tartozott: ács volt. A Szentírás a legnagyszerűbb elismerést írja róla: „igaz ember volt” (Mt 1, 19). 

Az Újszövetség hajnalán ő a hallgató szent, akinek szavát nem jegyezte le a Kinyilatkoztatás, de példaképül áll minden keresztény előtt, mert ő az, aki állandóan figyelemmel, és készséges lélekkel fogadta az égi indításokat. Hallgatott az Úr szavára. Ez a lelkülete tette alkalmassá arra, hogy a Szent Szűz jegyese, a Megtestesült Ige nevelőapja, a Szent Család őre legyen.

Nem véletlen az a számtalan festői ihlet (Isten sugallata), mely Józsefet állandóan tevékenykedő családapa képében jeleníti meg, Jézus pedig mellette, mint „tanonc”, elsajátítja a szakmát, segít neki, néhol pedig mécses van Jézus kezében, a „világosság”, az Atya gondviselő szeretetének jelképe, hogy az aznapi munka be legyen fejezve.

Józsefet a Szentírás utoljára, Jézus 12 éves korában említi. Amikor 30 éves korában megkezdi működését, az Írás már nem szól Józsefről. A hagyomány szerint ő kapta meg azt az egyedülálló kiváltságot, hogy halála - a Boldogságos Szent Szűz és Jézus Krisztus jelenlétében - következett be. 

Sokan imádkoznak hozzá a jó halálért, tisztaságért, szerzetesekért, házasságért, családért, árvákért. 

A mi templomunk (Szent Család) védője is, s hozzá imádkozunk minden vasárnap a szentmise előtt, hozzá, hogy legyen házunk ura, kis családunk pártfogója.Petrik János

Gyermekeinknek- egy kis feladat

11-en küldtétek be Jézus csodáit, és igazán ügyesen dolgoztatok! Kisorsolt nyertesek: Fonay Emese, Bárány Tamás és Nagy Dávid Ádám.

Az e havi feladat: Gyűjtsétek össze, hogy a Lukács evangélista szerinti szenvedéstörténetben (az utolsó vacsorától Jézus haláláig) hány szereplő van, és soroljátok fel őket! A megfejtéseket adjátok oda hitoktatótoknak vagy Imre bácsinak a sekrestyébe!

Egy csepp derű- felnőttnek sem árt

Két atyafi hangosan imádkozik a templomban. "Uram, Uram, csak öt shillinget adj, nem tudok enni adni a gyerekeimnek!" Mire a másik: "Ne óbégass! Nesze, inkább itt az öt shillinged, csak hagyjad már, hadd figyeljen énrám!"