A Szent Család Templomból 6. évfolyam 9. szám - az Úr 2005. évének szeptember havában. |
Zsoltárról
zsoltárra
E
hónapban a 139. zsoltárra esett választásunk. Ennek a zsoltárnak
az elimádkozása azt erősíti bennünk, hogy mindenben Istenre kell hagyatkoznunk,
ő ismer minket kívül-belül, ismeri örömeinket, de a problémáinkat, nehézségeinket
is. Bízzuk Őrá önmagunkat teljesen!
Uram,
te megvizsgálsz és ismersz engem, tudod, hogy ülök-e vagy állok.
Gondolataimat
látod messziről, látsz, ha megyek vagy pihenek. Minden utam világos előtted.
A
szó még nincs nyelvemen, s lám, az Úr már tud mindent.
Elölről és hátulról közrefogsz,
s a kezed fölöttem tartod.
Csodálatos ezt tudnom, olyan
magas, hogy meg sem értem.
Hová futhatnék lelked elől?
Hová menekülhetnék színed elől?
Ha felszállnék az égig, ott
vagy. Ha az alvilágban tanyáznék, ott is jelen vagy.
Ha felölteném a hajnal szárnyait,
és a legtávolibb partokon szállnék le,
ott
is a te kezed vezetne, és a te jobbod tartana.
Ha azt mondanám: Borítson
el a sötétség, és az éj úgy vegyen körül, mint máskor a fény:
neked
maga a sötétség sem homályos, s az éj világos neked, mint a nappal.
Te
alkottad veséimet, anyám méhében te szőtted a testem.
Áldalak,
amiért csodálatosan megalkottál, és amiért csodálatos minden műved.
Lelkem
ismered a legmélyéig, létem soha nem volt rejtve előtted.
Amikor
a homályban keletkeztem, és a föld mélyén elindult életem,
szemed
már látta tetteimet, s könyvedben mind felírta őket.
Meghatároztad
napjaimat, mielőtt még egy is megjelent belőlük. (részlet)
Előző
számunk megjelenése óta kétszer volt keresztelő templomunkban. Augusztus
utolsó vasárnapján Jázmin, szeptember elején pedig Vivien Judith
kapta meg a keresztség szentségét.
Sajnos
most sokat temettünk, Debrecenben és Sámsonban is két-két halottunk volt.
Újra
szeptember van: indul a hitoktatás, mind az iskolákban, mind a templomokban.
Hitoktatóink várják a gyerekeket, küldjük őket! A templomi hitoktatás rendje
olvasható a hirdetőtáblán is.
Szept.
17-én, szombaton lélekben kapcsolódva a Nemzeti Eucharisztikus Kongresszushoz
egész napos szentségimádás volt templomunkban, amit a szentmise után diameditációval
zártunk.
Mivel
a képviselőtestület világi elnöke elköltözött, a testület új személyt választott
erre a posztra: Némethné Székely Julianna nyerte el a többség bizalmát.
Reméljük, személye új, fiatalos lendületet ad a közösségnek. Isten áldása
kísérje munkáját!
Október
ismét Mária hónapja, minden este fél 6-tól rózsafüzért imádkozunk. Jöjjünk
minél többen!
A
diákok pedig örüljenek, hogy járhatnak iskolába, sok állástalan tanár irigyli
ezért őket. Gyermekkoromban, mikor húzódzkodtam iskolába menni, édesapám
mindig megfedett, hogy örüljek, hogy iskolás vagyok, bezzeg ő mennyire
szeretne még iskolába járni. Sosem értettem, miért mondja ezt. Ma már tudom.
12 éven keresztül reggel bementem a suliba, és "elvoltam, mint a befőtt".
Szünetekben csínyeket agyaltunk ki a barátaimmal, a két szünet közti időt
kibírtuk valahogy, otthon pedig kritizáltuk a tanárokat. Ma sokszor visszagondolok
erre, és néha felajánlom a diákjaimnak, hogy cseréljünk. Álljanak ki ők
helyettem, vagy csak gondoljanak bele, hogy egy tanár gyakorlatilag minden
órán 45 percig felel, és ha nem tudja meggyőzően az anyagot, 30-40 bírálója
is akad. Felnőtt fejjel néhány volt tanáromtól szemlesütve bocsánatot kértem
a régi csínyekért. A mostani diákokat arra kérem, okuljanak a példámból,
és próbálják meg a tanárt is embernek nézni, végül is belőlük is lehet
még tanár.
Bemutatunk
egy családot:
a Metercsik Család
Lassan
"elfogynak" a plébániánkhoz tartozó bemutatásra váró családok, (nem csoda,
már öt éve zajlik folyamatosan a bemutatás), a sorrend azonban semmiféle
rangsort nem jelent, hiszen Metercsik István és családja már régóta
hűséges tagja közösségünknek.
A
családfő Geszterédre való, felesége, Ica debreceni (így nem meglepő,
hogy református). Húsz éve élnek itt, a polgári esküvőjük Debrecenben,
az egyházi Geszteréden volt. István édesanyja még ott él (sajnos már egyedül,
édesapja még 1968-ban meghalt), de idős kora ellenére (83 éves!) jól bírja
magát- A család hétvégenként hazajár segíteni a régi parasztház körüli
munkákban. Ha ott vannak vasárnap délelőtt, ott mennek misére, egyébként
ide járnak hozzánk, amióta a templom felépült.
István
lakatos, egy vasárudában dolgozik, felesége pedig a Miskolci Patyolat debreceni
kirendeltségében. Egy fiuk van, István, aki 1968-ban született.
Még abban az évben megkeresztelték a Szt. Annán, elsőáldozó is ott volt,
a bérmálkozásra azonban már a Szent Család templomban került sor. Az asztalos
szakmát tanulta ki, már egy éve dolgozik. Isten áldása kísérje őket továbbra
is!
Itt
szeretném kérni mindazokat a családokat, akikről még nem írtunk, de szívesen
vállalnák a bemutatást, hogy jelentkezzenek a szerkesztőknél vagy Kind
Imrénél a sekrestyében.
Szept.
25. (Évk. 26. vasárnap): ifjúság
Okt.2.(Évk.
27. vasárnap): hitoktatók
Okt.9.(Évk.
28. vasárnap): Sebők család
(Ezzel
az új rovattal is azt szeretnénk elősegíteni, hogy a közösség tagjai minél
jobban megismerjék egymást. Látásból sok-mindenkit ismerünk, az újság bemutatásaiból
nevek is ismerősek lehetnek, talán így sikerül néhányat közülük "beazonosítani".)
Isten
az Ő hatalmát és szeretetkultúráját minden ember számára felkínálja, hiszen
ez az övé. Az ember úgy fejezheti ki, hogy elfogadja, alá veti magát ezeknek
a törvényeknek, hogy teszi a jót, azaz Isten akarata szerint cselekszik,
jól bánik a rábízott világgal. Tehát nem azért nyeri el az Isten Országát,
mert ő olyan jó, hanem, azért olyan jó, mert szabadon elfogadta a felismert
törvényeket. Tetteit azért nevezhetjük érdemszerző tetteknek, mert ezeket
látva, mások is megismerhetik Isten Országának a titkát, és felismerhetik,
hogy ez az Ország számukra is nyitva áll. Ennek az Országnak a léte ajándék,
de a benne való élet lehetőségének a felismerése Jézus Krisztus és az előttünk
járó szentek érdemei által történt, és a mai kor, sok-sok életének értelmét
kereső embere számára, a ma Isten Országában élők érdemei, jóra törekvései
segítenek a helyes út felismerésében. Az érdem tehát nem jog az ajándékhoz,
hanem segítség a jelenlévő ajándék felismeréséhez és elfogadásához.
Király
Anna
Simeon
megjövendölte Mária szenvedését, a hét Tőrszúrást, latinul "Transfixio"-t.
(Lk 2, 34-35) A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő Anya ábrázolása,
igen gyakran ölében a halott Fiával szerepel (Pieta).
Isten
Anyjának szenvedéseit már a liturgikus ünnepek elrendelése előtt is tisztelték.
1233-ban hét firenzei alapító: a szerviták rendjét (Mária szolgáinak rendje)
alapította. Feladatul tűzték ki a fájdalmas Anya tiszteletének ápolását
és terjesztését. 1304-ben XI. Benedek pápa jóváhagyta a rendet. 1888-ban
XIII. Leó pápa a "hét alapítót" szentté avatta és ezt az ünnepet február
11-ére tette.
1423.
Kölni zsinat elrendelte ennek az ünnepnek a beiktatását, Húsvét után 3.
vasárnapra. XIII. Benedek pápa az ünnepet péntekre tette, a huszita képrombolás
kiengesztelésére. 1814 után VII. Piusz pápa a napóleoni fogságból való
szabadulása emlékére szeptember harmadik vasárnapjára tette. Most szeptember
15-én ünnepeljük, a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon.
Petrik
János
Szép
gondolat
Én
adok egy pohár friss vizet valakinek, az Úr pedig élő vízzel oltja szomjamat.
Inni adok tanítványai egyikének, Ő pedig úgy tekint rám, mint aki szintén
tanítványaihoz tartozik. Azért ilyen nagylelkű velem, mert az Ő kegyelme
indított engem arra, amit megtettem, és ezért ígéri, hogy: „semmiképpen
sem fogom elveszteni jutalmamat".(C.
H. Spurgeon)
Gyermekeinknek-
egy kis feladat
Múlt
havi rejtvényünkre többféle megfejtés is érkezett. Az 5-ös számhoz Mózes
öt könyvét, vagy a csodálatos kenyérszaporításhoz felhasznált öt kenyeret
lehetett kapcsolni, 6 kőkorsó szerepel a kánai menyegzőn és Isten 6 nap
alatt teremtette a világot; a 8 boldogság és a 12 apostol szinte magától
értetődik. Nyerteseink: Tóth Petra, Gyarmati Zsuzsanna és Petrik Andrea,
átvehetik nyereményüket a sekrestyében.
Mostani
kérdésünk a Mária-ünnepekre vonatkozik: milyen "Boldogasszony" ünnepeket
tartunk számon? Mikor tartjuk őket, és milyen (Mária életével kapcsolatos)
eseményhez tartoznak?
Egy
csepp derű -
felnőttnek sem árt
-
Tessék, tűzoltóság! - Jöjjenek gyorsan, ég a házunk!
-
És hogy jutunk el magukhoz?
-
Hát nincs már meg az a szép nagy piros autójuk?