A Szent Család Templomból 6. évfolyam 11. szám - az Úr 2005. évének november havában. |
Zsoltárról
zsoltárra
A 109. zsoltár (amelynek most egy részletét közöljük) egy az átokzsoltárok közül. Az átokzsoltárok kérdése régtől fogva keresztje a szentírás-magyarázóknak. A Zsoltároskönyvben igen gyakran találkozunk szenvedélyes átkokkal, melyeket a szerző ellenségeire szór. Ezeket az átkokat olvasva gyakran elgondolkozunk, hogy mit kereshetnek egy sugalmazott szövegben? Nos, az átokzsoltárok arra szolgálnak, hogy megszabadítsanak minket vérszomjas istenképünktől. Azt akarják, hogy ne ássuk bele magunkat gyilkos gondolatainkba, amelyeket ellenségünk iránt érzünk, hanem zsoltárokat imádkozva mondjuk ki magunkból ezeket. A zsoltárok nem kifinomult érzékenységből fakadnak, hanem abból a meggyőződésből, hogy Istennek mindent ki lehet és ki kell mondani, ezért mondják ki az átkot is. Ennek ellenére az újszövetségi imák között már nincs helye átkozódásnak.
Isten,
akit dicsőítek, ne hallgass, hisz az árulók gonosz szája tátog ellenem!
Hazug nyelvvel beszélnek hozzám,
a gyűlölet szavával vesznek körül, s ok nélkül harcolnak ellenem.
Szeretetem
jutalmául váddal illetnek, én azonban imádkozom.
A
jót rosszal viszonozzák, szeretetem gyűlölettel.
Bérelj
fel egy gonoszt ellene, vádlóul a jobb oldalára!
Bűnösként
kerüljön ki az ítéletről, kérése ne találjon meghallgatásra!
Csak
kevés napot hagyjanak neki osztályrészül, hivatalát nyerje el más,
fiai
váljanak árvákká, felesége pedig özveggyé!
Fiai
nyugtalan bolyongjanak és kolduljanak, űzzék ki őket elpusztult házukból!
Minden
java legyen uzsorások zsákmánya, munkája gyümölcsét vigye el idegen.
Senki
ne bánjon kímélettel vele, ne akadjon, aki könyörül árváin!
Törzse
induljon pusztulásnak, a második nemzedékben szűnjék meg a neve!
Atyáinak
bűnét ne feledjék, ősanyái vétkét le ne vezekeljék,
lebegjen
az mindig az Úr előtt! Az Úr törölje el emlékét a földön! (...)
Ez
legyen jutalma az Úrtól azoknak, akik vádolnak engem, akik gonoszul szólnak
ellenem!
Te pedig, Uram, nevedért állj mellém, ments meg jóságodban és irgalmadban! …
Események
templomunkban
November
első vasárnapján templomunkban öt, Hajdúsámsonban egy gyermek kapta meg
a keresztség szentségét.
Krisztus
Király ünnepén, mint minden évben, sor kerül a jubiláló házaspárok megáldására.
Szilágyi Tibor és felesége 60, Pozsa Mátyás és felesége 55, Németh István
és felesége 40 (ők János atya szülei), Kind Imre és felesége 30 éve esküdött
örök hűséget egymásnak. Gratulálunk nekik, és továbbra is Isten áldását
kérjük életükre!
Elérkeztünk
az egyházi év végéhez, november 26-án az esti szentmisében meggyújtjuk
az első gyertyát az adventi koszorún. Adventben idén is lesznek rorate
misék, hétfőtől péntekig a hétköznapi szentmisék reggel 6-kor kezdődnek.
December
11-én, advent harmadik vasárnapján ismét elsőáldozás lesz templomunkban.
A felkészítésre (melyre a gyermekekkel együtt a szülőket is várjuk) vasárnap
délutánonként 3 órától kerül sor a templomban.
Az
egyházi év és lassan a polgári év végéhez is közeledve, felhívjuk a hívek
figyelmét, hogy a növekvő közüzemi díjak miatt (fűtés) nagyon várjuk az
egyházi hozzájárulások rendezését.
Taizéi
imaóra
December
15-én, csütörtökön 18 órától Taizéi imaórát tartunk templomunkban. Az egyházközségi
zarándoklat résztvevőinek nem kell Taizét bemutatnunk, és – sajnos, szomorú
aktualitással – Roger testvér halála kapcsán bizonyára legtöbben hallottak
már a közösségről és valamennyire ismerik. Mégis úgy gondolom, magáról
az imaóráról talán nem fölöslegesen írok néhány sort.
A
közösségi imának sok formája van. Nem a külsőségek számítanak elsősorban,
egy hétköznapi csendes mise néha áhítatosabb, mint a több pap által celebrált
ünnepi szentmise, amire talán hónapokkal előre készültünk. Mégis, a taizéi
imaórák a jellegzetes, sokszor ismételt énekekkel, az ikonokkal, a mécsesekkel,
a félhomállyal, a csenddel olyan légkört teremtenek, melyek segítenek közelebb
kerülni Istenhez. Roger testvér szerint "nincs más, ami jobban elősegítené
az élő Istennel való közösséget, mint az elmélkedő közös imádság. Annak
is a legszebb része, a soha véget nem érő éneklés, amely szívünk csendjében
folytatódik még akkor is, ha újra egyedül vagyunk.” Nem mindenkinek testhez
álló ez az imaforma, van, aki unja, van, akit feszélyez a csend, de sokan
éreztük már át a varázsát egy-egy szilveszteri ifjúsági világtalálkozón
vagy egy hetet eltöltve a francia falucskában lakó testvérek között, életükbe
bekapcsolódva.
Az
imaóra gerincét az elmélkedő énekek adják. Ezek rövid négyszólamú énekek,
a közösség tagjai szerzik őket, melyeket könnyen meg lehet tanulni. Énekelhetők
egy szólamban és csak gitárkísérettel is, de a különböző szólamok, hangszerek
és szólóénekek változatosabbá teszik őket (az ifjúsági szentmisén rendszerint
áldozásra éneklünk egy-egy taizéi éneket, pl. Ne félj, ne aggódj,
Áldott légy Uram). Az imaóra dicsőítő énekekkel kezdődik, majd egy
zsoltár következik, visszatérő alleluja-válasszal. Az olvasmányt (amely
tetszőlegesen lehet Ószövetségi vagy Újszövetségi) egy úgynevezett "fény-ének"
követi (pl. Te vagy a fény, Gyújts éjszakánkba fényt), amely
Krisztus világosságáról szól.Taizében, mialatt
ezt énekelik, gyerekek vagy fiatalok gyertyákkal előre mennek és meggyújtják
az állványon álló húsvéti gyertyát. Ez a jelkép arra emlékeztet, hogyha
az éjszaka sötétje életünket vagy az emberiség életét be is borítja, Isten
szeretete soha ki nem alvó tűz. A felolvasott szentírási szakaszhoz kapcsolódhat
rövid elmélkedés, amit csönd követ. "Amikor szavakkal igyekezzük kifejezni
Istennel való közösségünket, hamarosan lehetőségeink határaiba ütközünk.
De szívünk mélyén, a Szentlélek által, Krisztus imádkozik, sokkal inkább,
mintsem azt gondolnánk." Majd könyörgések következnek, melyeket "Kyrie
eleison" énekkel vezetünk be, és Miatyánkkal zárunk. A befejező ima (általában
Roger testvér szavaival) után énekekkel zárjuk az imaalkalmat.
A
taizéi imaóra – mint ahogy a közösség is – ökumenikus, hívjuk más felekezetű
testvéreinket is!
Szent
Erzsébet rózsája
Általában
nem az én tisztem, hogy szentekről írjak ennek a kis újságnak a lapjain.
Most sem akarom elvenni Petrik János akolitusunk munkáját, de a híreket
böngészve olyan cikkre bukkantam, ami valamilyen szinten mindannyiunkat
érint. A Tócói Harangszó megjelenésének másnapján, november 20-án fogják
átadni a Szent Erzsébet rózsája-díjat. (Már van egy debreceni
is aki megkapta: Halászné Márta, az önzetlen máltai munkájáért)A
legenda szerint Erzsébet élelmet szeretett volna vinni kötényében az éhezőknek,
de ezt sógora, Henrik nem nézte jó szemmel. Mikor belenézett Erzsébet
kötényébe, rózsákat látott. Erzsébet gyakran az udvarral ellenkezve, a
szokásokat és az etikettet megsértve segítette a szegényeket. Isten törvényeit
teljesen az embereké elé helyezte. Sorsa pedig üldöztetés lett, mint mindenkié,
aki nem csak tetszelegni akar, még csak nem is szentté válni, hanem valóban
megéli a szeretetet. Az Erzsébetről, illetve a nevéhez fűződő csodáról
elnevezett díjat is olyanoknak adják oda, akik élik a szeretetet, akiknek
a jótékonyság nem kötelesség, hanem öröm. Jellemző módon a díjátadó est
bevételét is karitatív célokra ajánlják fel. Idén a bakonyszűcsi Daganatos
Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona javára. Igazán dicséretre méltó választás.
Annyit hallani drogosok és alkoholisták rehabilitációjáról. De a szenvedélybetegek
mellett van még egy csoport, amelyik élete végéig bélyeget visel. Egy függőre
soha nem mondják azt, hogy meggyógyult, csak azt, hogy ennyi és ennyi idő
óta "tiszta". Akinek volt már rosszindulatú daganata, vagy netán a családjából
valakinek, az tudhatja, hogy a daganatosok sem érezhetik magukat soha igazából
gyógyultnak, hiszen életük végéig kontrollra kell járniuk, van akinek 20-30
évig is. Hogy a kezelések, a fájdalom, az elvesztett testrészek miatti
szégyenérzet és az örökös kontroll mennyire viselik meg ezeket az embereket
fizikailag és mentálisan, azt csak az tudja, aki ebben él. Érdekes módon
a daganatosok szégyellik betegségüket, csak egymás előtt nyílnak meg. Még
a társadalom is furcsán néz arra, aki ki meri közülük mondani, hogy rákom
van, de túlélem, és igenis értékes vagyok. A bakonyszűcsi otthon lakói
talán már nem is képesek erre. Támogassuk őket imáinkkal is, hogy merjék
magukat istennek kedves embernek, és ne roncsnak gondolni!
Bemutatjuk
Bangó Gyulát és családját
A
családfővel, Gyulával beszélgettem, aki Zalaegerszegi születésű.
Kántorként dolgozott majd 20 évig, először Keszthely mellett, majd átkerült
az egri egyházmegyébe, itt is több helyen szolgált. 1983-ban költözött
Debrecenbe, ide nősült ugyanis. Felesége Valika szintén régi kántorcsaládból
származik, édesapja római katolikus kántor volt, ő viszont édesanyja hagyományát
követve görög katolikus. 2002-ben költöztek a Tócóskerbe, azóta rendszeresen
látogatják templomunkat, hol a római, hol a görög misére jönnek.
Valika
már özvegyen ismerkedett meg Gyulával, közös gyermekük nincs, de Gyula
sajátjaiként szereti nevelt gyermekeit: Valit és Róbertet.
Ők is görög katolikusok, sőt – bár Vali férje református – az unokák is.
Az idősebbik lány, szintén Vali, idén végzett az Agráron, a kisebbik,
Stefi most elsős a Dienesben. Fiukat, Lőrinc Róbertet többen is
ismerhetjük, ő ugyanis az Attila-téri görög-katolikus templom főkántora,
és, mivel a teológiát is elvégezte, hittant is tanít. Felesége Orsi
Nyíregyházán végzett hittan-történelem szakon, most Téglásra jár ki tanítani.
Gyula még 1950-ben, 12 évesen csatlakozott a kármeliták harmadrendjéhez
(még mielőtt felosztották a rendet), azóta is tartja a kapcsolatot
a keszthelyiekkel.
Nov.27(Advent
1. vasárnapja): Ifjúság
Dec.4.(Advent
2. vasárnapja): Takács család
Dec.11.(Advent
3. vasárnapja): Elsőáldozók
Szép
gondolat
A
szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia. Senki sem
téríthet el engem ettől a meggyőződéstől, mert a tapasztalás tanított meg
reá.
Gandhi
Gyermekeinknek-
egy kis feladat
Múlt
havi rejtvényünkben Jézus Péterhez intézett szavait rejtettük el: "Ne félj!
Ezentúl emberhalász leszel." Sajnos megfejtés nem érkezett.
Új
feladványunk: Milyen (a választott néppel kapcsolatos) bibliai fogalmat
rejt az ábra?
Egy
csepp derű -
felnőttnek sem árt
-Mi
az: feldobják, és sosem esik le? - János bácsi megfogta az Isten lábát.
Üzenet:
Jézus nem fogadta el a királyságot (hatalmat, megkísértésekor) a
Sátántól, az emberektől (a kenyérszaporításkor) – csak az Atyától,
a kereszten. F.A.